Belföld

Világszámba menő állati szülések Budapesten

Nézze meg a cukiságokat! (És a bébiállatok meglátogatásával kicsit jobb hellyé teheti a világot is.)

Korábban a témában:

Zebina öt év alatt ötödször szül, s még nem fáradt. Júniusban adott életet legfrissebb utódjának, akinek még nincs neve. Egészséges hím. Törpezebu. És a Fővárosi Állat- és Növénykertben született.

Fotó: MTI / Kovács Attila

Zebu: a púpos marha

A törpezebuk a jól ismert szarvasmarhák közeli rokonai, és hozzájuk hasonlóan szintén háziállatok. A zebukat viszont az őstulok dél-ázsiai alfajától (Bos primigenius namadicus) eredeztetik, annak háziasítása nyomán alakultak ki. Napjainkban nemcsak Ázsiában, hanem Afrika számos területén, illetve Madagaszkár szigetén is tenyésztik.

A zebuk sajátossága, hogy a martájékon zsírszövettel teli púpot viselnek. Az újszülötteknél azonban ez – a tevékhez hasonlóan – még igen fejletlen, hiszen a nagy zsírpúp nagyon megnehezítené az ellést. A púp kezdeménye azonban már most látható a borjú marján.

Zoobabyboom

A kis zebu azonban már sokadik állatkerti bébi az idén, olyannyira, hogy az állatkert már kampányt is alapozott a babyboomra. Volt zsiráfszülés, bébielefánt, változatos főemlősök.

Anyukája erszényéből tekintget kifelé egy második születésére – az erszényből való kilépésre – váró wombat. A kis wombat egyébként világszám: összesen 10-12 wombat született a világon Ausztrálián kívül, s Európában utoljára 20 éve volt wombatszülés.

A télen született vombatkölyök szülei a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Fotó: MTI / Kovács Attila

Hét indiai kisoroszlán is született, amivel a budapesti állatkert ad otthont Európa legnagyobb indiai oroszláncsaládjának.

Indiai oroszlánkölyköket vakcináztak, kattintson a képre a galériáért!
Fotó: Berecz Valter

S nemsoká tarvarjúk is kelhetnek ki – ezek a vicces külsejű madarak régen Európában is éltek, ám kihaltak, s ma már csak a Közel-Keleten és Afrikában találhatók meg.

Cukiságok a vadakért

A bébiállatok az állatkert reményei szerint rengeteg látogatót vonzhatnak, hiszen nem mindennap láthat egy gyerek egy cukin aránytalan bébielefántot vagy egy ügyetlenül botorkáló kiszsiráfot. Ez persze növeli a jegybevételeket, ami az államilag alig támogatott budapesti állatkert esetében az összes költség kétharmadát fedezi, tehát végső soron újabb fejlesztéseket, kiállításokat és bébiállatokat finanszíroz.

„Az állatkerteknek a szórakoztatás mellett az oktatás, a kutatás és a természetvédelem is a céljuk, és a bébiállatok jól szolgálják ezeket is” – tette hozzá Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője lapunk kérdésére.

A bébiállatok a természetvédelmet például két módon is segítik: az állatkerti szaporodás révén nem kell vadon élő állatokat befogni, ha elpusztulnak a lakók, és ráadásul sok esetben európai vagy regionális programok keretében zajlik a pároztatás, amelyek eredményeképp kihalt fajokat telepítenek vissza korábbi élethelyeikre.

Vissza a vadonba

Előbb  vagy utóbb jó eséllyel ez vár Hanga Zoltán szerint az indiai kisoroszlánokra is. Az ifjakkal együtt ma 10 oroszlán van a pesti állatkertben, amely ennyinek nem tud helyet adni. S a kisállatok egy összehangolt konzervációs program keretében születtek: Indiában ma már csak egy rezervátumban élnek a ritka őshonos oroszlánok, s az indiai kormány a világ segítségét kérte abban, hogy újabb rezervátumokat tölthessen meg állatokkal.

Szerelem rabság idején

„Ma már nem olyan nehéz a fogságban pároztatás, mint 150 éve volt” – teszi hozzá Hanga Zoltán – „ám egy-egy bébiállat születését sokszor évek előkészítő munkája előzi meg.” Például hozza az oroszlánokat, amelyek esetében egy minősítő programon kellett átmennie az állatkertnek, hogy felnőtt állatokat kaphasson, majd meg kellett várni, míg összeszoknak, majd erre rá jöhetett csak a pároztatás.

Ha egyszer megszületik egy kisállat, az állatkert igyekszik minél inkább természetes közegben nevelni, azaz rábízni az anyjára. Csak szükség esetén vonják be a gondozókat a bébik nevelésébe. „Ha az ember igazán szereti az állatokat, akkor el kell fogadni, hogy az csak neki jó, ha simogatni lehet a kisoroszlánt, a kisoroszlánnak igazából nem” – magyarázza a szóvivő.

De mi lesz, ha nagyok lesznek?

A bébik felcseperedése azonban éppen ezért problémákat is hoz: Asha, a kiselefánt nőstény, és az elefánthordában lévő egyetlen bika az apja, így nem lenne szerencsés őket együtthagyni már felnőtten. Ezért az állatkert valószínűleg elcseréli majd a bikát egy másik állatkerttel.

Asha első médiaszerepléséért kattintson a képre!
Fotó: Kummer János

Nemcsak azért, mert Asha kicsit a mi elefántunk, hanem azért, mert a természetes elefántközösségekben a bikák magányosan vándorolnak, a nőstények viszont szoros családban élnek. Így a természetben megszokott életmódhoz a bika elcserélése áll közelebb.

Kis nagycicák is lesznek

A budapesti állatkertben ez a sok születés viszonylag sűrűnek számít, de azért nem kiemelkedő. Inkább abban különleges, hogy sok olyan állatfaj hoz a világra az idén bébit, amelyet a karizmatikus állatok közt tartanak számon. Ilyen mondjuk a zsiráf vagy az elefánt is. Hanga Zoltán tájékoztatása szerint az idén még tarvarjúk is születnek majd, s a nagymacskák közül is lesz olyan, amely kiscicát hoz az idén világra.

Addig is csodálhatjuk a bébizebut.

Cukiságok webtárháza

Egy amerikai blog, a Zooborns.com nyilvántartja a világ összes állatkerti bébiállatját (amennyire tudják), s rendszeresen elkápráztatják olvasóikat a cukibbnál cukibb bébiállatok fotóival. Legutóbb egyébként épp egy magyarországi szülésről, két tündéri ormányosmedve-bébiről számoltak be. Andrew Bleimannal, a hobbiblog egyik szerzőjével beszélgettünk.

Miért fogtak ebbe bele?

A Zooborns annak érdekében mutatja be az állatkertek és akváriumok legfrissebb és legédesebb lakóit, hogy ráirányítsa a figyelmet vad unokatestvéreikre.  Azt reméljük, hogy ezzel szórakoztatva tudjuk felhívni a figyelmet a konzerváció fontosságára. 2008-ban azért kezdtük el a ZooBorns-projektet, mert szeretjük az állatokat, és hiszünk benne, hogy az állatkertek és az akváriumok segíthetik vad társaik megmentését. Szerettük volna az állatkertek erőfeszítéseit bemutatni és megünnepelni a blog keretében.

A cukiság miért segíti a vadállatok megmentését?

A kisállatok megérintenek minket érzelmileg hosszú füleikkel, nagy szemeikkel és hatalmas tappancsaikkal (vagy éppen pikkelyes farkukkal). Borzasztó védtelenek, ezért az emberek segíteni szeretnének rajtuk. Ha a weben vagy akár személyesen találkozik az ember egy ilyen cukisággal, akkor az arra inspirálhatja, hogy jobban megismerje azt az adott fajt és akár önkéntesként besegítsen a faj megmentésébe.

Hol születik a legtöbb állatbébi?

Hát erre a kérdésre több válasz is van. Egyrészt azt lehet mondani, hogy az akváriumokban, mert a polipok, a medúzák és egyes halak több ezer (vagy akár millió) utódot nevelnek. Persze ha a kisemlősökre gondolunk, akkor az a válasz, hogy általánosságban véve a legnagyobb állatkertekben születik a legtöbb cukiság. Az USA-ban a San Diego Zoo, a Bronx Zoo, a Houston Zoo és a National Zoo vezeti a statisztikákat. Európán belül pedig a Zoo Praha, a London Zoo, a Zoo Dublin és a Zoo Basel küld nekünk sok helyes fotót a jövevényeikről.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

ceruza (ceruza)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.