Belföld

A kormány jelenti: Tobin-ügyből Reding-ügy lett

A kormány a parlamentnek olyan jelentést nyújtott be, amelyben azt kéri, foglaljon állást alapvető jogok EU-biztosának eljárásáról.

A parlament honlapján olvasható iromány szerint a “szabadság, biztonság és igazságosság” térségeként jellemzett EU-ban elfogadhatatlan, hogy valaki elkerülje cselekménye büntetőjogi következményeit, mert valamely tagállam nem megfelelően alkalmazza belső jogában az elfogadott uniós jogi aktusokat.

Az ügy jelentőségére, nemzetközi összefüggéseire tekintettel, a közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott jelentés idézi az uniós biztos nyilatkozatait és az arra adott válaszokat a Tobin-ügyről, illetve uniós jogi hátteréről. Emlékeztet rá, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, 2013. március 9-én megjelent interjúban olyan nyilatkozatot tett, amelyben megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezi, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak a bírósági ítélet végrehajtásáért.

A magyar kormány teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós biztos párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között. Elfogadhatatlan, hogy Viviane Reding, akinek a feladata, hogy elősegítse a “szabadság, biztonság és igazságosság” érvényesülését az Európai Unióban, miközben nem tudta elérni, hogy egy tagállam bírósága által hozott jogerős határozatot egy másik tagállam végrehajtsa, érthetőnek tartja a végrehajtás megtagadását, ezzel mintegy bátorítva az Európai Unió alapértékeinek semmibe vételét – áll a jelentésben.

Az a közvetlen összefüggés, amit a biztos megteremteni igyekszik a Magyarország által tett lépések – amelyek a biztos értelmezésében megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét – és az ír bíróság döntése között, aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, amelyeket az Európai Bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene.

Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két kisgyereket. A magyar bíróság 2002-ben a távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában végleg elutasította.

Navracsics Tibor a kormany.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy bár látszólag jogi eszköz már nem áll rendelkezésre a leányfalui gázoló ügyében, továbbra is nyomást kell gyakorolni az ír közvéleményre. Korábban a közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Redingnek külön is szóvá tette, hogy az uniós biztos egy lapinterjúban párhuzamot vont a Tobin-ügy és a magyar igazságszolgáltatás függetlensége között. Navracsics Tibor levelében “felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte ezt.

Újra bajban az ír gázoló

Új eljárás indul egyébként Francis Ciarán Tobin ellen. Néhány napja a köztévé Híradójában elhangzott, az ír férfi 2006-ban meghatalmazást adott egy magyar ügyvédnek, ám ekkor ő már Írországban volt. Az ügyészség magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indított nyomozást. Ezt később megszüntették. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: az ügyészség megállapította, hogy a magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított nyomozás korábbi megszüntetése nem volt megalapozott, a bizonyítás nem volt teljes körű, ezért rendelték el a nyomozás folytatását. Navracsics Tibor akkor azt mondta: az igazságügyi minisztérium keresi a lehetőségeket arra, hogy új helyzet elé állítsa az ír igazságszolgáltatást. Emellett – véleménye szerint – az Európai Bizottságnak is lennének eszközei az ügyben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik