Újabb gyanús fogyókúrás csodaszer-hirdetésre bukkant az interneten Oláh Lajos független képviselő, aki korábban egy másik, hasonló készítmény kapcsán az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, aggodalmát kifejezve. Akkor a Fogyókúra Forte és a Weight Loss elnevezésű termékekről érdeklődött a parlamentben, amelyeket – bár engedélyük nincs –, számos csatornán reklámoznak. A forgalmazók egy hónap alatt 10-14 kiló fogyást ígérnek, és azt, hogy ha ez nem következik be, visszaadják a vevő pénzét. Csakhogy az egyre szaporodó vevői panaszokból az derül ki, hogy a várt eredmény gyakran elmarad, de a pénzt senki nem fizeti vissza.
Balog Zoltán akkor azt ígérte, a tárca intézkedni fog a szükséges hatósági bejelentésekről. Kiemelte: mivel a 30-asnál nagyobb testtömegindexű elhízottság betegségnek tekintendő, a betegségek kezelésére előállított termék pedig gyógyszernek, ezért „a Fogyókúra Forte és más hasonló csodaszerek forgalmazása engedély nélküli gyógyszerforgalmazást valósít meg”.
 |
| Íme, a bizonyíték! (Forrás: www.menfitnessnews.com) |
Oláh Lajos szerkesztőségünknek küldött levelében szerdán azt írta: „újabb csalássorozatra” lett figyelmes, a fent említett készítmények reklámjához a megszólalásig hasonló hirdetés jelent meg az online médiában – ezúttal az XtremeGain elnevezésű terméket népszerűsítve.
„A szóban forgó hirdetés nem szól arról, hogy a termék bármilyen engedéllyel is rendelkezne, de ami még megdöbbentőbb, hogy a magyar honlapon egy Váci Bálintnak nevezett kolléga számol be a tapasztalatairól a fogyást elősegítő, izomnövelő és tesztoszteron bomba kapcsán. A probléma csupán csak annyi, hogy ugyanezt a fiatalembert a román portálon Bogdan Stescunak hívják, a szlovák oldalon Boris Šuleknek, a lengyel oldalon pedig Bryan Stevensnek” – írta a képviselő levelében.
Hozzátette: a szükséges lépéseket – csakúgy, mint korábban – megtette.
Más gond is van
A hirdetés egyébként egy jelenleg hatályos EU-s jogszabályba is ütközik. Egy, az élelmiszerekkel foglalkozó, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos rendelet ugyanis előírja: a készítmények forgalmazói nem utalhatnak hirdetéseikben a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére, és nem sugallhatják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre. Továbbá nem hivatkozhatnak orvosok, egészségügyi szakemberek vagy különféle szervezetek ajánlásaira.
Ellenőrizhetetlen hirdetések
Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára a Hír24 kérdésére elmondta: a termékekkel kapcsolatos minden felelősség azé, aki a terméket forgalomba hozza. Nem volna életszerű, ha mondjuk egy szerkesztőségnek vagy akár egy ügynökségnek azt kellene vizsgálnia, hogy az általa reklámozott termék valóban mindenben megfelel-e az adott termékkel szemben támasztott minőségi követelményeknek. Erre megvannak a megfelelő fórumok, szervezetek, hivatalok – fogalmazott.
„Persze az a médiumnak sem érdeke, hogy a fogyasztó csalódjon, vagy ne bízzon meg benne. Itt lép be az önszabályozás: amennyiben hitelt érdemlően kiderül egy termékről, szolgáltatásról, hogy valami nem stimmel körülötte, az adott médiumnak is elemi érdeke, hogy ne engedje a felületeire tovább. Ugyanez vonatkozik valószínűleg azokra az esetekre is, amikor a médium vagy az ügynökség eleve úgy ítéli meg, hogy annak a terméknek a reklámozása sértené az érdekeit, például úgy, hogy csorbítja a jó hírét. De ismétlem, ez önszabályozási kérdés” – hangsúlyozta.
Steff József, a Hír24-et is kiadó Sanoma kereskedelmi igazgatója azt mondja: a törvényeket be kell tartania a hirdetést befogadónak és a hirdetőnek is. „Mi minden esetben eleget teszünk a reklámtörvényben előírtaknak, mielőtt közzé teszünk egy reklámot – mondja. – Ez azt jelenti, hogy nyilatkoztatjuk a hirdető partnereket arról, hogy előzetes minőségvizsgálati vagy úgynevezett megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá esik-e a hirdetendő termék. Ha igen, akkor arról is, hogy a vizsgálatot elvégezték, és annak alapján a termék forgalomba hozható. A nyilatkozat valóságtartalmát egyáltalán nem vizsgálhatjuk, hiszen egy médiavállalat nem tölthet be hatósági funkciót. A legtöbb olvasói panasz az étrend-kiegészítő termékek estén fordul elő, és ez sajnos nem véletlen, hiszen a vonatkozó jogszabály csak bejelentési kötelezettséget ír elő, ami azt jelenti, hogy az OETI nem vizsgálja, hogy valóban azokat a vitaminokat vagy ásványi anyagokat tartalmazza-e a szer, mint amelyet a terméket előállító, vagy forgalmazó cég állít.”
Azt sem tudják, mit szednek
A Pénzcentrum információi szerint Magyarországon az elmúlt években drasztikusan nőtt a hamis gyógyszert vásárlók száma: 2010-ben 1, 2011-ben 2, 2012-ben pedig már a lakosság 4 százaléka szedett valamilyen hamis készítményt.
Hamis gyógyszernek számít, amelyiknek nincs engedélye, és amelyben nem az a hatóanyag van, amit feltüntetnek a csomagoláson. Másrészt ide tartoznak az étrend-kiegészítők, teljesítményfokozók is, melyek forgalmazása engedélyhez kötött lenne, de az eladók letagadják, hogy gyógyszerhatóanyag van bennük.
