Belföld

Áderre várva

A köztársasági elnöknek színt kell vallania, hogy szembe mer-e szállni Orbán Viktor akaratával.

Áder János feltehetőleg nem számított arra, milyen egyértelmű jelzéseket kap Berlinben arra, hogy az Európai Unió egyik legbefolyásosabb országa mit vár el Magyarországtól. Angela Merkel német kancellár ugyanis államfőnk értésére adta, hogy „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.

Áder János „pontos, kimerítő, jogi választ” adott az alkotmánymódosításról. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy pontosan mit gondol róla. Jogértelmezési vita van arról, hogy az államfő egyáltalán kérheti-e az alaptörvény előzetes normakontrollját.

Értelmezés kérdése

Az alaptörvény azt mondja ki, hogy „az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.”

Egy másik passzus szerint ugyanakkor a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ebből pedig az is levezethető, hogy Áder Jánosnak nem kell feltétlenül aláírnia a jogszabályt, ha azt a demokratikus működést veszélyeztetőnek érzi, hanem visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

Sólyom László szerint mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. A volt államfő arról írt, hogy a köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és hivatását.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását az államfő nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel.

A Véleményvezér blog szerint a fő kérdés az, hogy megmarad-e politikai tényezőnek a köztársasági elnök. Ha Áder aláírja a módosítást, akkor pillanatok alatt egy schmittpáli fogaskerék válik belőle. Ha viszont visszautasítja az aláírást, úgy hirtelen megkerülhetetlenné válna. Nem, nem fogja szeretni mindenki, de ez a jelen helyzetben így is, úgy is lehetetlen. Ugyanakkor visszaállítaná hivatalának elődje által igencsak megtépázott tekintélyét, és a végrehajtó hatalomtól független intézmények mindenkori támaszává tehetné az elnöki tisztséget – írja a blog.

Az Origo szerint minimális esélye sincs, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá az alaptörvény belföldi és nemzetközi vihart kavart, hétfőn megszavazott negyedik módosítását. A lap úgy tudja, az államfő és szakértői úgy látják, az alaptörvénnyel és annak módosításaival kapcsolatban a köztársasági elnöknek nincs mérlegelési lehetősége, mindenképpen alá kell írnia. A köztársasági elnök információik szerint informálisan már a múlt hét végén egyeztetett a kérdésről a miniszterelnökkel, és abban maradtak, hogy Áder küszöbön álló külföldi tárgyalásain is megvédi majd a módosítást, és egyértelművé teszi, hogy a nyomás ellenére nem fogja visszaküldeni vagy alkotmánybírósági kontrollra küldeni a szöveget.

„Ne írd alá, János!”

Hétfőn este, a parlamenti szavazás után civil tüntetést tartottak a Várban, a Sándor-palota előtti Dísz téren az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Molnár Péter, a Fidesz egyik hajdani alapítója egykori társához szólt, Janónak szólítva Áder Jánost. Mint mondta, az egész ország figyelni fogja a kezét, amikor aláírja az alaptörvény módosítását.

„Janó, ne írd alá, mentsd meg a becsületedet!” – szólította fel az elnököt. Molnár szerint a Fidesz elveszett, és azt a mai tiltakozó egyetemisták és középiskolások találták meg. Emlékeztetett: a Fidesz tagjai a rendszerváltozáskor még „hittek abban, hogy a politikát csak úgy érdemes csinálni, ha a hatalom nem öncélú eszköz, hanem a közösség szabadsága és jóléte érdekében használandó”.

Tavaly májusban Áder János ezt mondta megválasztásakor: „Magyarország köztársasági elnökeként… maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget… mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. És érvényesíteni is fogom.”

A parlamenti döntés sokkoló hatásáról itt közöljük egy fiatal véleményét. A külföldi sajtóvisszhangokról pedig itt olvashat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik