Telt ház előtt tartotta Alan Parker világhírű brit filmrendező és forgatókönyvíró mesterkurzusát a budapesti Corvin moziban. A kétnapos workshop hallgatói megismerkedhettek az alkotó munkamódszerével, életművével, majd a szekciók végén feltehették kérdéseiket a budapesti Corvin moziban szombaton.
A Parkert Budapestre hívó Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két amerikai filmes, Oliver Stone és Joe Eszterhas után egy európai rendező-forgatókönyvírót látnak vendégül a harmadik Filmíró hétvégén, hogy a hallgatók megismerkedjenek az európai megközelítéssel is.
Angyal a kukában
Az Evita, a Lángoló Mississippi, az Angyalszív és a Pink Floyd – A Fal című film alkotóját Madarász Isti filmrendező arról is faggatta, hogy milyen kapcsolat van a rendezés és a forgatókönyvírás között. Alan Parker elmondta, hogy természetes folyamatnak tartja, ha a forgatókönyvírók idővel rendezni akarnak, hiszen frusztráló érzés, hogy a rendezők más elképzelésekkel valósítják meg a filmet. Ő – sok megírt forgatókönyv után – a BBC felkérésére rendezett először játékfilmet.
Balra Vajna – Fotó: MTI
Szerinte novellákból jobb film készíthető, mint bonyolult regényekből. Példaként említette az Angyal a lépcsőnt, amelynek a rendezői változatából közel egyharmadnyit ki kellett vágni, ugyanis túl hosszú lett. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna oldalakat kidobni forgatókönyvből, mint utólag vágni – jegyezte meg.
Harry Potter? Gagyi!
Alan Parker szólt arról is, hogy nem érdemes trendeket követni, hiszen egy film két év alatt készül el, ennyi idő alatt pedig szinte biztos, hogy megváltozik a divatirány.
Arra a kérdésre, mennyi személyes vonatkozás van a filmjeiben, azt felelte, minden alkotása személyes, hiszen az író csak arról tud írni, ami már amúgy is a fejében van. Megemlítette, hogy két anyagilag jelentős vállalkozásra mondott nemet életében, a Harry Potter-széria első részére és a Csillagok háborújának egy epizódjára. Az előbbit azért utasította el, mert nem tetszett neki a könyv, az utóbbit pedig azért, mert “sznob volt”, és kijelentette, hogy nem rendez folytatásokat.
Alan Parker úgy véli, “a nézők egyre türelmetlenebbek, kevésbé tolerálnak nehezebb, mélyebb filmeket”.
Művészfilm? Szó sem lehet róla!
A sikeres hollywoodi filmek – egyebek mellett a Rambo – producereként világhírt szerzett Vajna nem kedveli az úgynevezett művészfilmeket, ezért kormánybiztosi ideje alatt számos konfliktusba került a honi szakma elismert alkotóival.
“Amíg nekem ebben az egészben felelősségem van, azok a filmek, melyekre még az értő szakmai közönség sem érett meg, sehogy sem fognak elkészülni, legalábbis állami támogatásból nem. Én felelős vagyok az adófizetők pénzéért, ezért olyan filmeket szeretnénk támogatni, amelyek visszacsalják az embereket a mozikba, és akár külföldön is sikeresek lehetnek” – ezt tavaly nyáron nyilatkozta a Mozgó Világnak Vajna.
Schwarzi és Sly, mindketten dolgoztak Vajnának – az utolsó vágás joga
Skandallumnak számít, hogy Vajna ragaszkodik az “utolsó vágás jogához”. Ezt így indokolta az interjúban. “Az úgynevezett többlettámogatásos filmeknél, azoknál, amelyek minimum százötvenmilliós támogatást kapnak, az állam kvázi társproducerré válik, így igenis joga van véleményezni, hogy az alkotók valóban azt valósították-e meg, amire a támogatást kapták… Hozzám még Alain Parker is odajött az Evitával, hogy nézd már meg, szerinted rendben van-e ez meg ez a jelenet. A világ minden részén szoktak egymástól tanácsot kérni a filmesek. Fura mód korábban számos magyar rendező is elhozta nekem a forgatókönyveit vagy filmjeit. Ha valaki a hozzáértésemet kérdőjelezi meg, nagyon szívesen vállalkozom arra, hogy összehasonlítsuk eddigi munkásságunkat, kasszasikereinket, díjainkat. Teljes jóindulattal próbáljuk kialakítani az új rendszert, amiben kényelmesen és bizalommal dolgozhatnak a tehetségek, kinyitom nekik a világot, átadom a tapasztalataimat és a kapcsolataimat. Akinek van esze, él vele.”
