Mi a VÉSZ?
A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségét 2008 szeptemberében jegyezték be mint civilszervezetet. Leginkább azzal vált ismertté, hogy tagjai már üzemelő épületekből is képesek voltak kibontani a számukra ki nem fizetett anyagokat. A szervezetnek körülbelül száz cég a tagja. Elnöke Éliás Ádám, a Wikipédia szócikke szerint református teológus, aki korábban magánvállalkozó volt.
Az elnök egykori jobb keze kiteregeti a szennyest
Nemrégiben a vész.hu oldalon megjelent több, a VÉSZ-es ügyeket leleplezni hivatott írás, illetve hangfelvétel, melyet Orosz Ferenc, Éliás Ádám egykori jobb keze tett közzé. Az oldal nem kevesebbet állít, mint hogy Éliás Ádám a VÉSZ nevében pénzt csikar ki a bajba jutott vállalkozásoktól, de a vállalkozások az utóbbi években egy fillért nem látnak a pénzekből. Orosz Ferenc szerint Éliás saját zsebre dolgozik.
Orosz Ferenc azt is állítja, hogy a VÉSZ, a megalakulását követő egy-másfél évben körülbelül 30 millió forintot hajtott be, azóta azonban egyetlen fillért sem láttak a tagok. A nála lévő dokumentumokból szerinte egyértelműen kiderül, hogy összesen öt olyan ügy van, ahol pénzt kaptak a kárvallottak, tehát a több mint 500 milliós kintlevőségből körülbelül harmincat hajtottak be. Azokat is évekkel ezelőtt.
Orosz 2009 közepén került kapcsolatba Éliás Ádámmal, mert tetszett neki az érdekérvényesítésnek ez a merőben új formája. Neki nem volt érdekvédelmi ügye, “társadalmi munkában” dolgozott. Eleinte volt érvényes szerződése a cégének a VÉSZ-szel, de már az első számlát sem fizette ki Éliás. Orosz szerint jellemző, hogy a VÉSZ-nek soha nincsen pénze, nem lehet tudni, hogy a befizetett tagdíjakkal, támogatásokkal, akcióelőlegekkel, támogatáselőlegekkel és más címszó alatt beszedett pénzekkel mi lesz. Orosz Ferenc 2010-ben lett a szervezet érdekvédelmi titkára. Felállított egy egységes nyilvántartást az érdekvédelmi ügyekről, ezt megelőzően ilyesmi nem volt.
Az egykori titkár nem emlékszik olyan ügyre, hogy VÉSZ-tag a szövetség érdekérvényesítő munkája miatt egyetlen fillért is visszakapott volna. Volt azonban annál több “tévés-rádiós szereplés, ahol a fantasztikus sikerekről számolt be az elnök úr, de soha senki nem kérdezte meg, hogy konkrétan melyek ezek. Minden úgynevezett megoldott ügy 2008 és 2009-ben volt, azt követően egy sem – állítja.
A megoldott ügyek Orosz Ferenc szerint
Dézsi Lajos ügye – mint alapító tag 2008-ban kapott 6 milliló forintot,
Fortuna Trend Kft. – ez egy 13 milliós követelés volt, ami állítólag sikeresen zárult,
Gecsei Miklós ügye, állítólag sikeres,
Geppeto Kft. ügye, állítólag sikeres,
Havellant Réka ügye, állítólag sikeres,
Szűcs Gábor ügye, sikeres.
“Volt egy érdekes eset: amikor a Lidl-tagok belépni készültek a VÉSZ-be, találkoztak az elnök úrral. Megkérdezték, hogy hogyan tudná képviselni az ügyüket a VÉSZ, mi várható azt követően, ha ők most belépnek. Az elnök úr erre egy példát hozott fel. Elmondta, hogy több tagnak a Tesco tartozott 170 M forinttal, ezért a Tesco logisztikai központját blokád alá helyeztük. Közöltük, hogy addig nem oldjuk fel a blokádot, amíg a tartozást készpénzben ki nem hozzák. És akkor 2 óra múlva táskában kihozták a blokádhoz a pénzt. No ez már nem igaz, mert a mai napig egyetlen Tesco-tagnak sem fizettek egy forintot sem. A belépni készülők tágra nyílt szemmel hallgatták az elnök urat, és ezek után úgy gondolták, hogy azonnal belépnek. Ki is fizették mind a kilencen a fejenkénti 140 ezer forint tagdíjat. Aztán tudjuk, mi lett a Lidl-ügyből. Teljes kudarc, mert a tagok körülbelül fél év után már nem voltak hajlandók további előlegeket, támogatásokat fizetni” – meséli Orosz.
(Fotó: MTI / Kovács Attila)
Az elnök úr munkában
Orosz Ferenc szerint a menetrend minden alkalommal azonos: az elnök felvesz néhány tagot egy azonos ügyből, beszedi a tagdíjakat. Nekiront az ellenérdekelt félnek a sajtó nyilvánossága előtt, majd szép lassan elaltatja az ügyet, de közben még a tagoktól mindenféle indokkal begyűjti a támogatást: előlegeket, akcióköltségeket, majd leállítja az akciót. Ha a tagok már nagyon követelőznek, szétzavarja őket. Aztán kezdődik minden elölről, új tagokkal, és ez így megy évek óta.
“Mint mondtam, a VÉSZ-nek évekig nem volt könyvelése sem, ezt többször szóvá tettem. Csak akkor indult rendes könyvelés, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a tagok bejelentést tettek, és kérték, hogy a NAV vizsgálja meg a szövetség pénzügyi helyzetét. Ekkor meg furcsa módon feltörték az elnök úr autóját, és ellopták a bizonylatokat” – teszi hozzá Orosz.
“A közgyűlésen bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségen, de ez tudomásom szerint nem igaz, biztos vagyok benne, hogy feljelentésről nem tud bemutatni jegyzőkönyvet, csak egy szimpla bejelentésről, és a kettő ugye nagyon nem azonos. Az elnök úr 2012 év elején feljelentést tett személy szerint ellenem személyes adattal való visszaélés miatt. Az indoklás az volt, hogy a VÉSZ tagjai részére körleveleket írtam. A rendőrség a nyomozást elrendelte, majd bűncselekmény hiányában megszüntette” – mesél tovább a részletekről.
| Kevés az esély |
| A kisemmizett vállalkozóknak ma Magyarországon nem sok esélyük van arra, hogy visszakapják a pénzüket. Ha a törvényes utat választják, nagy eséllyel pert nyernek ugyan, de a csődbe vitt adóstól csak ritkán lehet pénzt szerezni. Ha saját maguk indulnak az igazság után, könnyen a rendőrségen találják magukat önbíráskodás miatt. Ha egyéb alternatív módon próbálják visszaszerezni jussukat, lehet, hogy csalók kezére kerülnek, és még többet buknak. Helyzetük ennek fényében elég reménytelennek tűnik. |
Akik alátámasztják Orosz állításait
Sokan emlékeznek még rá, hogy lóvá tett alvállalkozók egy csoportja 2011 karácsonya előtt megbénította a Lidl Magyarország szigetszentmiklósi logisztikai központját. Az áruházlánc beruházásaival a Gropiust bízták meg, a pénzek is ennél a fővállalkozónál tűntek el. A Lidl fizetett a Gropiusnak, ám ez utóbbi cég már nem teljesítette a hozzávetőlegesen 700 milliós kötelezettségét. Az alvállalkozók egy része emiatt csődbe jutott, másik része jelentős veszteségként könyvelte el az esetet.
Laluja Mariann, egykori VÉSZ-tag így emlékszik vissza erre: “A Lidl szigetszentmiklósi logisztikai központjának felépítése kapcsán több százmilliós tartozás keletkezett. A Lidl vezetősége, de legalábbis egy bizonyos Lajkó úr és Csáktornyai Gyula, a Gropius vezérigazgatója különös kapcsolatban álltak. Fordítva ültek a lovon: a megrendelő valahogy mindig azt leste, hogyan tudna a kivitelező kedvében járni. Persze, hogy feltűnt ez a viszony, ez az életben máshogy szokott történni. Lajkó ráadásul mindig feltűnően védte a vezérigazgatót.”
Laluja Mariann azt mondta, hogy 2011 szeptemberében fordultak a VÉSZ-hez és Éliás Ádámhoz, mert úgy látták, az érdekvédelmi szövetség jól működik. A megbeszélések és a 140 ezer forintos tagdíjak befizetése után nem sokkal blokád alá vették a szigetszentmiklósi logisztikai központot. Az akció a vállalkozóknak körülbelül 15 millió forintjába került, és végül is sikertelenül zárult. Azt állítja, hogy amikor a Lidl már épp hajlandóságot mutatott a megállapodásra, Éliás elrendelte a blokád feloldását. Ez 2011. december 20-án volt, a karácsonyi bevásárlási hullám kellős közepén. Éliás azt mondta a blokádoló alvállalkozóknak, hogy a német nagykövetség melléjük állt, nincs értelme a további harcnak. Ők azonban ragaszkodtak hozzá, hogy január 2-án folytassák a nyomásgyakorlást, de az elnök ezt már nem engedte. Laluja azt állítja, hogy Éliás havi egymillió forintot és egy autót kért tőlük, hogy a munkáját tovább tudja folytatni, természetesen a kötelező tagdíj és egyéb fizetnivalókon felül.
Laluja Mariann szerint furcsa volt, hogy az elnök a tárgyalásokra rendszerint senkit nem vitt magával, hiába ragaszkodtak ehhez. Végül az egyik megbeszélésre beengedte őket, de akkor meg gyakorlatilag semmi konkrétumról nem volt szó. A megbeszélés után az elnök visszament a Lidl képviselőihez és megbeszélték a részleteket.
Megszólal Éliás Ádám
Egészen pontosan kérdéseinkre levélben válaszolt. Ebben azt írja: „Zajlik az élet. Sokan nem tudnak belenyugodni sikereinkbe, abba, hogy minden nehézség ellenére stabilan működünk, és nem sajnálják a fáradságot, hogy szórakoztató provokációkat rendezzenek.”
Éliás Ádámtól egy dokumentumot is kaptunk, melyet állítólag a vezetőség készített és küldött el neki. Ebben az szerepel, hogy a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének vezetőségi tagjai, tehát az elnök, az alelnök és a pénzügyi ellenőrző bizottság kiáll Éliás mellett. Ugyanakkor azt állítják, hogy Orosz Ferenc volt érdekvédelmi titkár egy éve egy kis csoport élén kísérletet tett arra, hogy megszerezze a szövetség fölötti abszolút befolyást. A kísérlet azonban kudarcot vallott.
Orosz állításait cáfolják, és határozottan állítják, hogy az elnök ellen megfogalmazott vádak hamisak, nem felelnek meg a valóságnak. Véleményük szerint a végső cél nem Éliás Ádám lejáratása, hanem a VÉSZ lebénítása.
Dézsi Lajos alapító tag külön is kiáll Éliás Ádám mellett
A vész.hu oldalon kommentelőként írja: „Én a kezdetek óta a VÉSZ tagja vagyok. Sok akcióban részt vettem, és az első sorban mentem vállalkozó társaim mellett és érdekében. Lehet, hogy Ádám nem feddhetetlen, de felvállalt egy olyan harcot a törvénnyel védett bűnözés ellen, amit rajta kívül az országban senki más, ismétlem, senki. Feltette rá az életét, családját és teljes egzisztenciáját, melyet bárhol, bárki előtt tanúsítok. Senki nem vállalta fel, hogy átvegye Éliás Ádám helyét a VÉSZ-ben, és kitegye magát mindannak, aminek Ádám nap mint nap kiteszi magát: bírósági eljárások, feljelentések, és még sorolhatnám naphosszat azokat az életet ellehetetlenítő támadásokat, amelyet Éliás Ádám egy személyben felvállal.”
Orosz Ferenc azt állítja, nem szeretne a VÉSZ elnöke lenni, és nem szeretné Éliás Ádámot börtönbe juttatni. Egyetlen célja, hogy a bajba jutott vállalkozók szemét felnyissa: nem a VÉSZ a legjobb megoldás a kintlévőségek behajtására. A Hír24-nek azt mondta, nem jelentette fel a rendőrségen Éliást.
Megpróbáltunk utánajárni
A Hír24 információi szerint korábban valaki sikkasztás miatt feljelentést tett Éliás Ádám ellen. A rendőrségtől szerettük volna megtudni, hogy valóban igaz-e ez, és ha igen, hol áll az ügy. A szabályoknak megfelelően írásban kértünk választ. Négy nap után ez meg is érkezett:
“Tisztelt Uram! Az ORFK Kommunikációs Szolgálatához érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében adatvédelmi okok miatt nem áll módunkban tájékoztatást adni. Megértését köszönjük.”
