A másfél évtizede elfogadott, majd pedig tíz éve hatályba lépett büntetőeljárási törvény nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és az új Btk.-val összefüggésben is szükség van új perrendtartásra. Érdemes megtartani a korábbi dogmatikai rendszert, ám a szükséges pontokon markáns újdonságokat kell bevezetni – mondta a legfőbb ügyész az MTI-nek.
Ennek megfelelően indokolt lehet az eljárások hatékonyságának javítása, a gyorsítás és a bizonyítás egyszerűsítése. Például együttműködő tanú esetében a bűnüldöző hatóságoknak a jelenleginél több lehetőséget kell biztosítani, hogy a súlyos bűncselekmények felderítése érdekében kedvezményeket adhassanak egy kisebb súlyú cselekmény elkövetőjének. Jelenleg a tárgyalásról lemondás esetén a jogszabály által lehetővé tett ügyészségi alku nem köti a bíróságot például a büntetéskiszabás körében, ami az együttműködő személyt a legjobban foglalkoztatja. Így kevésbé érdekelt abban, hogy segítse a hatóságok munkáját. Ezen szükséges változtatni – fejtette ki Polt Péter.
A titkos információgyűjtés szabályainak áttekintése során a garanciák megőrzésével szintén a jelenleginél nagyobb lehetőségeket lehetne adni az ilyen eszközökkel szerzett bizonyítékok bíróság előtti felhasználására, mert ennek nehézségei miatt nemegyszer súlyos ügyekben marad el a felelőségre vonás – tette hozzá.
A szakemberek évtizedek óta hiába szorgalmazzák a bíróság elé állítás jogintézményének gyakoribb alkalmazását, minden erőfeszítés ellenére is csak az eljárások kevesebb mint 10 százalékában kerül rá sor. Erre a kisebb súlyú bűncselekmények esetén van lehetőség, ha a bizonyítás viszonylag egyszerűnek ígérkezik, például tettenérés, beismerés miatt. Ilyenkor az ügyészség a gyanúsítást követően harminc napon belül bíró elé viszi az ügyet, és ő gyakorlatilag rögtön meghozza az első fokú ítéletet.
Polt Péter szerint a bíróság elé állítás nem elég gyakori alkalmazásának oka részben a szabályozás, részben a hozzáállás. Az ügyészség időről időre megkísérel áttörést elérni e téren, legutóbb a Fővárosi Főügyészségen hoztak létre önálló csoportot a bíróság elé állítások intézésére, ennek néhány hónap alatt jelentős eredményei lettek, mivel sokszorosára nőtt az ilyen eljárások száma.
A július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyv kapcsán Polt Péter elmondta: a jogértelmezésben felmerülhetnek vitás kérdések, nyilvánvalóan ilyen lehet például a jogos védelem újraszabályozása, és miután egy kódexről van szó, több ilyen probléma is felvetődhet.
Az alsóbb fokú ügyészi és bírói szervek kialakítják a maguk jogértelmezéseit, amelyeket a felsőbb szintű jogalkalmazók szükség esetén tökéletesítenek, és a legfelsőbb fórum alakítja az egész országra nézve irányadó egységes joggyakorlatot. Ebben a folyamatban az új kódex életbelépése után sem várhatók fennakadások – tette hozzá.
A Btk. szankciórendszerének színesítése mindenképpen üdvözlendő: a rövid tartamú elzárás, a jóvátételi munka vagy akár a sportrendezvényről való kitiltás intézménye olyan célzott joghátrány lehet, amellyel hatékonyabban reagálhat az állam az egyes elkövetők személyében vagy az egyes bűncselekményekben rejlő társadalomra veszélyességre – mondta Polt Péter.
Az új szankciók alkalmazhatóságával kapcsolatos aggályok kapcsán a legfőbb ügyész úgy vélekedett: a célok és az alapelvek a nemzetközi tapasztalatok szerint helyesek, azt pedig, hogy mennyire válnak majd be gyakorlatban ezek a jogintézmények, az élet dönti el.
A már évek óta létező tényleges életfogytiglani büntetés kapcsán a Polt Péter elmondta, egyetért ennek a büntetésnek a magyar jogrendbe való bevezetésével: szűk körben, de indokolt lehet bizonyos elkövetők végleges elszigetelése a társadalom védelme érdekében. Ezt a szankciót egyébként nemzetközi egyezmények nem tiltják, a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata tudomásul veszi, az unió több országában is létezik, ahol pedig nem, ott is fellángolnak a viták a szükségességéről egy-egy közfelháborodást kiváltó nagy súlyú bűncselekmény után, ahogy ez történt Norvégiában az Anders Behring Breivik által elkövetett, csaknem száz halálos áldozattal járó bűncselekmény után.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ügyészségi gyakorlatra vonatkozó kérdésre Polt Péter elmondta: a rasszizmus alapvetően társadalmi probléma. Büntetőjogi kezelését pedig nem könnyíti meg az, hogy korábbi alkotmánybírósági és táblabírósági állásfoglalás nyomán a véleménynyilvánítás szabadságának határa nagyon tág, ez az alapjog nagyon erős ma Magyarországon.
A jogalkalmazó, például az ügyészség akkor kerül nehezen megoldható helyzetbe, ha egyforma erejű alapjogok feszülnek egymásnak egy konkrét ügyben, ahogy ez a gyűlöletbeszéd megítélésénél a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltósághoz való jognak az összeütközéskor történik. Ennek elkerüléséhez pedig arra van szükség, hogy a jogalkotó, a törvényhozás egyértelműen kijelölje a határokat, meghatározza a prioritásokat, amelyekhez a jogalkalmazónak mindenkor tartania kell magát – fejtette ki a legfőbb ügyész.
Hozzátette: az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillag esetében sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, hiszen a strasbourgi bíróság több konkrét ügy kapcsán a szólásszabadság jegyében kimondta, hogy nem büntethető ennek a jelképnek a viselése, az Alkotmánybíróság évekkel ezelőtti döntése szerint viszont nem alkotmányellenes a szankcionálása. Az ügyészség ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy a belső jog szabályaihoz igazodva jár el.
