„Komoly szakszervezeti sikernek tartjuk, hogy az év végi tárgyalások eredményeként minden ágazatban 5,4 százalékkal, vagyis 98 ezer forintra nőtt a kötelező minimális bér, míg a szakmai bérminimum 5,6 százalékkal, 114 ezer forintra emelkedett” – kezdte tájékoztatóját Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, aki a sajtó munkatársainak beszélt az érdekképviselők kiemelt fontosságú, és jelenlegi kardinális kérdéseiről. Az érdekvédelmi vezető ugyanakkor hozzátette, hogy komoly gondokat lát abban, hogy 22 év után először nem született országos bérajánlás. „Ha nincs ilyen szám, ha nincs ajánlás, akkor lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetünk a tárgyalások során” – hangsúlyozta Pataky, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bonyolult bértárgyalásokra kell felkészülniük a szakszervezetek képviselőinek. „A megbeszélések során minden keresetelemet figyelembe kell venni. A munkavállalók számára továbbra is az alapbérek növekedése a legfontosabb. A jövedelemben ugyanakkor meghatározó szerepe van az egyéb elemeknek és béren kívüli juttatásoknak is, ezért meg kell akadályozni, hogy a Munka Törvénykönyv változásaira hivatkozva csökkentsék a jövedelmeket. A megnövekedett adóterheket nem viselhetik a munkavállalók” – emelte ki az elnök.
Az MSZOSZ idei ajánlása szerint, valamennyi dolgozó bére 5,2 százalékkal kellene, hogy emelkedjen, ez az infláció mértékével azonos, ez a gazdasági helyzetet is figyelembe vevő, reális javaslat. „Értékben annyi, mint a tavalyi, tehát ez nem fejlődést, hanem stagnálást jelent, de idáig minimum el kell jutnunk, el szeretnénk kerülni ugyanis a további veszteséget. Hogy ez mennyire sikerül az függ attól is, hogy hogyan tudunk majd tárgyalni. Bízunk benne, hogy a jól működő vállalkozásoknak ez nem okoz majd problémát, de a többi céggel is sikerül majd megértetni, hogy ez az ő érdekük is. Gazdaságilag ugyanis szükség lenne egy ekkora keresetnövekedésre, különben továbbra is csökkeni fog a belső fogyasztás, ami természetes hatással lesz a társaságokra” – zárta a győri sajtótájékoztatót Pataky Péter.
