A levél aláírói 15 céget kerestek meg kérésükkel, köztük olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi társaságait, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is. Ezek mindegyikének van valamilyen vállalása a társadalmi felelősségről (CSR) és az esélyegyenlőségről.
Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug”.
A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. „Azaz a Magyar Hírlap láthatóan támogatja a gyűlölködést és egyetért a rasszizmussal” – fogalmaznak a tiltakozók.
Nem fér össze a pénz és az intolerancia
Úgy vélik, hogyha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését. Ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett.
Bayer Zsoltnak egy a haza, csak nem engedne be mindenkit. Fotó: MTI
Éppen ezért arra kérik a cégvezetőket, járjanak elől jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, valamint amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.
A 24 aláíró között szerepel az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a TASZ is.
Sokan felháborodtak
Bayer cikke sokakat megbotránkoztatott. Az írás megjelenése után – a többi közt – elítélte a szerzőt Selmeczi Gabriella (Fidesz) pártszóvivő, Deutsch Tamás (Fidesz) EP-képviselő, Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, Debreczenyi János, Veszprém korábbi fideszes polgármestere, a DK, az Együtt 2014, az LMP, az MSZP, a Hit Gyülekezete, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.
Navracsics Tibor (Fidesz), az igazságügyi tárca vezetője is jelezte, Bayer írása megengedhetetlen, ám napokkal később a miniszter visszakozott. A hvg.hu úgy értesült, Navracsics fordulata felülről vezérelt volt, miután a Fideszben felmérték, hogy a Bayer-cikk „apropójául szolgáló” bűncselekmények mély nyomot hagytak a társadalomban.
Bár már tüntetés is volt a Fidesz-székháznál, Orbán Viktor miniszterelnök, Bayer barátja, még nem szólalt meg a cikk okozta felháborodás kapcsán, ahogy a Fidesz romapolitikáját meghatározó Farkas Flórián (az Országos Roma Önkormányzat elnöke) is békésebb időkre vár, hogy megbeszélje Bayerral és Stefka Hírlap-főszerkesztővel, hogy mi is a lap álláspontja a romákkal kapcsolatban.
