“Abban reménykedünk, hogy az orbáni kormányzás okozta riadalom, a lehetséges kormányváltás okozta felszabadulás katarzisa, végre túllöki az országot a roma kérdés több évtizedes mentális blokkján. Reménykedünk, hogy az ország új vezetői és a lakosság is megértik, hogy saját eminens érdekük is a probléma kezelése, a cigányok pedig elhiszik ezt nekik” – írja a Haza és Haladás blogján Ujlaky András vitaindítóként.
A közgazdász, az Oktatási Minisztérium Phare Irodájának volt igazgatója úgy véli: a kormányváltásra készülő erők könnyű helyzetben vannak, amikor a romák tarthatatlan helyzetén változtatni képes politikájukat készülnek kialakítani. Munkájuk irányát, kereteit és céljait kijelöli az Európai Bizottság egyik 2011-ben kelt dokumentuma, amely szerint „a romákat körülvevő előítélet, intolerancia, diszkrimináció és kirekesztés” nem tűrhető a XXI. század Európájában. A szerző szerint a jelenlegi kormány úgynevezett Felzárkózási stratégiáját archiválni kell, mert annak valamennyi pontjának tételesen ellentmond az adott területre vonatkozó kormányzati politika.
Az új kormány a cigányok helyzetén csak a többség együttműködésével tud javítani. Meg kell szüntetni a kettős beszédet, a választókkal meg kell értetni, hogy a cigányok csak dolgozó állampolgárokként, adófizetőkként felelhetnek meg az elvárásoknak, lehetnek egyenrangúak. Ehhez munkát kell kapniuk, minőségi oktatásban kell részesülniük. E cél elérése mindannyiunk jól felfogott érdeke.
Ujlaky szerint „kicsi a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben rendelkezésre álljanak a források az ország sok száz cigánytelepének megszüntetésére. Mindenképpen véget kell vetni azonban azon önkormányzat gyakorlatának, amelyek saját közigazgatási területükön kívülinek tekintik a telepeket és ezért nem biztosítják ott a minimális infrastruktúrát sem. A cigánytelep sok helyen a legnagyobb közegészségügyi és járványkockázatot jelenti. Ugyancsak a területen kívüliség indokával utasítják el a romák bejelentkezését a telepi házakba, ezzel adminisztratív akadályokat gördítve normális életük elé”. További részletek itt!
Közben megjelent egy pályázat, amely szerint február 4-ig jelentkezhetnek észak-magyarországi önkormányzatok civil vagy egyházi szervezetekkel az Új Széchenyi Terv keretében „szegregált lakókörnyezet oldását szolgáló kísérleti projektek megvalósítására”. A támogatás a többi között szociális bérlakások építésére, felújítására, illetve az integrációt segítő tevékenységre fordítható.
