Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgároknál a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.
Az AB megállapította: a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé, noha a testület szerint a regisztrációnak nincs alkotmányosan igazolható indoka. Az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy a választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy indokolt a regisztráció a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok esetében, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjainál, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azoknál, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Az AB úgy vélte, azon választóknál, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választóknál diszkriminatívnak ítélték a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.
Alaptörvénybe ütköznek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezések is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat napban.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
Az államfő a 2012. november 26-án elfogadott jogszabály előzetes normakontrollját azért kérte, mert maga is úgy látta, a törvény néhány paragrafusa aránytalanul korlátozza a választójogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, indokolatlan hátrányos megkülönböztetést jelent a Magyarországon élő választók számára. A köztársasági elnök szerint néhány pont ezért ellentétes az alaptörvénnyel és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel.
Áder János emlékeztetett arra, hogy az elfogadott törvény „minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét”, ugyanakkor indítványában kérte, hogy az általa kifogásolt pontokkal „szoros tartalmi összefüggésben álló” más rendelkezéseket is tekintsen át az Alkotmánybíróság, és döntésénél ne hagyja figyelmen kívül Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait sem.
A törvény legtöbbet bírált, a választási részvételt előzetes feliratkozáshoz kötő pontjának vizsgálatát Áder János nem kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel azt az alaptörvény átmeneti rendelkezései rögzítették, amit az AB nem vizsgálhatott. Az államfő beadványa után a testület viszont megszüntetett egyes nem átmeneti hatályú rendelkezéseket, így a regisztrációról szólót is. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor közölte: tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését, készek a formai hiba kijavítására. A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.
Visszakozott a Fidesz
Nem lesz választási regisztráció 2014-ben – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője, miután alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. Rogán Antal kérdésre hozzátette ugyanakkor: az, hogy 2014-ben nem lesz választási feliratkozás a határon belül élőkre vonatkozik, hiszen azt az AB sem kritizálta, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyarok esetében. Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat – tette hozzá a frakcióvezető.
A korábban nyilatkozó szakemberek szerint a Fidesz – ha nem így dönt – arra kényszerült volna, hogy alaptörvénybe emeljen egy, az AB által alkotmánysértőnek tartott jogszabályt. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet előzőleg arra is figyelmeztetett, hogy az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága egy panaszos indítványa alapján valószínűsíthetően elmarasztalja Magyarországot.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
Az ellenérvek szerint azért kell a regisztráció, mert biztosítani kell a hazai kisebbségek parlamenti képviseletét és a határon túli magyarság szavazati jogát. A Fidesz–KDNP korábbi érvelése szerint a hazai kisebbségek parlamenti képviselete egy húszéves adósság rendezése, és az új szabályozás annak a több százezer magyar állampolgárnak is biztosítja a szavazás egyszerűségét, akik külföldön vállaltak munkát, de itthoni lakcímmel rendelkeznek.
Cservák Csaba alkotmányjogász az Echo Tv Napi aktuális című műsorában azt jósolta, hogy a kétharmados parlamenti többség valószínűleg a megsemmisített rendelkezéseket magába az alaptörvénybe építi be. „Ebben az esetben nincs semmilyen oka aggodalomra a határon túli magyaroknak” – tette hozzá előzőleg.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, számos érv szól a bevezetése mellett. Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutatott, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.
Török Gábor politológus szerint a Fidesz szimpátiát gyűjthet, ha elengedi a regisztrációt. Ugyanakkor, ha „egy ilyen döntés után beleírja az alkotmányba a regisztrációt megalapozó részeket”, a korábbiaknál is erősebb demokrácia-vitába fut bele.” Minden azon múlhat, hogy a Fidesz mennyire tartja a választások megnyerése szempontjából elengedhetetlennek a regisztrációt – tette hozzá az elemző.
Együtt 2014: el a kezekkel a választási szabályoktól!
Ugyanakkor egymás ellen feszülhetnek nemcsak a parlamentben, hanem előtte is a politikai ellenfelek, miután a békemenetelő CÖF tegnap közölte: nem engedi az Országház közelébe sem az ellenzéket, ha az demonstrálna az ellen, hogy a Fidesz valamilyen „parlamenti trükközéssel” mégis bevezesse a regisztrációt. Az Együtt 2014 ugyanakkor felszólította a kormánytöbbséget, hogy az Alkotmánybíróság döntése után az ellenzéki pártok egyetértése nélkül ne nyúljon a választási eljárás szabályaihoz, tegyen le a regisztrációról, ne próbálja újabb alkotmánymódosítással elfogadhatóvá tenni azt, ami minden demokratának elfogadhatatlan.
A választói mozgalom szerint az AB-határozattal mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz hatalma megtartásáért alkotmányellenes szabályokkal akar választásokat tartani, és attól sem riad vissza, hogy indokolhatatlan mértékben korlátozza a polgárok választójogát. Ha a Fidesz mégis jogtechnikai trükközéssel válaszol az AB-döntésre, akkor “nincs az a fenyegetés vagy álcivil lejárató kampány, amely megakadályozhatná, hogy a változást akaró demokraták Magyarország utcáin és terein is kifejezzék tiltakozásukat” – tudatta az Együtt 2014.
Orbán Viktor tévedett
Kövér László, az Országgyűlés elnöke december 6-án azt jónak tartotta, hogy az AB elé került a választási eljárási törvény, bár azt mondta, az ő alkotmányos meggyőződését nem sérti a jogszabály. Szerinte a törvényről hozott akár pozitív, akár negatív döntés “lezárhatna bizonyos későbbi vitákat és elébe mehetne ellenzéki politikai manipulációs törekvéséknek”, amelyek adott esetben egy választási eredmény legitimitását próbálnák kétségbe vonni.
Orbán Viktor miniszterelnök november 30-i rádióinterjújában úgy foglalt állást, hogy a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen az alaptörvény szabályozza. Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a választási törvénynek, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az “hűti a politikai vita hőmérsékletét” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor a választási regisztráció körüli vitát politikai műbalhénak nevezte. Szerinte jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amely alapján fair választásokat lehetne rendezni – ezért kellett új megoldás.
Fordulópontként értékeli az LMP a regisztráció eltörlését
Az LMP szerint politikatörténeti fordulópontot jelent az Alkotmánybíróság (AB) döntése. Ezzel a testület a Fidesz választókra hivatkozó, de a társadalom kétharmadának nem tetsző politikájáról is véleményt mondott – közölte Karácsony Gergely-
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy az AB döntésében benne van az az “elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. “A regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna” – tette hozzá. Karácsony Gergely reméli, az AB határozata új szakaszt hoz a kormánypárt politizálásában, és a Fidesz ezentúl nem él majd vissza parlamenti kétharmadával.
MSZP: a Fidesz belátta, hogy vereséget szenvedett
Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztrációról, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, a párt budapesti elnöke azt mondta: az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget.
A szocialista politikus szerint a határozat azt bizonyítja, hogy “a magyar jogállam még él”. A kormánypárt kényszerűségből meghajlott a társadalom akarata előtt – kommentálta, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető közlése alapján a Magyarországon élőknek nem lesz választási feliratkozás 2014-ben. Molnár Zsolt hozzátette: a magyar társadalom egy pillanatig sem fogadta el a kizárólag a Fidesz érdekeit szolgáló feliratkozás bevezetését.
A KDNP a kiszivárogtatást ítélte el
A KDNP tudomásul veszi a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági (AB) döntés érdemi részét, fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a testület nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el. A kereszténydemokraták célja „továbbra is az, hogy világos, átlátható törvény alapján történjen meg a következő, szabad választás”. A KDNP nem tartja elfogadhatónak, hogy az AB-határozat a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják. Szerintük az ilyen eljárás jogállami keretek között nem szolgálja az Alkotmánybíróság és általában a bíráskodás tekintélyének megőrzését.
DK: tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság. Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta, hogy a Fidesz nem az AB döntése miatt hátrált meg, hanem az erős ellenzéki, társadalmi ellenállás miatt, mert a kormány “csak az erőből ért”. Az AB döntése “és a Fidesz meghátrálása” az elmúlt két-két és fél év legnagyobb demokratikus ellenzéki győzelme – mondta az alelnök.
Jobbik: az Alkotmánybíróság kimondta az igazságot
A Jobbik szerint az Alkotmánybíróság (AB) a választási eljárási törvényt érintő döntésével kimondta az igazságot és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra, a párt szóvivője a történtekre úgy reagált, “minden épeszű ember” ezt a döntést várta az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzéki párt most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben – tette hozzá.
