Belföld
voksolás (szavazás, )

Alkotmánybíróság: Ó, ió, ció – regisztráció

A feliratkozás nemzetközi egyezménybe ütközhet - állítják az ellenzők. A határon túli magyarokért aggódnak a támogatók.

A választási eljárási törvény egyes pontjairól dönt csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB), miután az államfő az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott jogszabály előzetes normakontrollját kérte. Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható tájékoztatás szerint Áder János egyebek mellett úgy látta, a törvény néhány paragrafusa aránytalanul korlátozza az alaptörvényben biztosított választójogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, és indokolatlan hátrányos megkülönböztetést jelent a Magyarországon élő választók között. A köztársasági elnök szerint néhány pont ezért ellentétes az Alaptörvénnyel és az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseivel.

Áder János emlékeztetett arra, hogy az elfogadott törvény „minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét”, ugyanakkor indítványában kérte, hogy az általa kifogásolt pontokkal „szoros tartalmi összefüggésben álló” más rendelkezéseket is tekintsen át az Alkotmánybíróság, és döntésénél ne hagyja figyelmen kívül Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait sem.

alkotmánybírák (alkotmánybíró, alkotmánybíróság, )
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben úgy vélte: az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel. Ennek alátámasztásaként a jogvédők több olyan rendelkezést is felsorolnak, amelyek „ellentétesek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményhez fűzött első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkével, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 25. cikkével”.

Az intézet – az Alkotmánybíróság barátjaként – arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyezmény értelmezésekor, a szabad választásokhoz való jog tartalmának megállapításakor figyelembe kell venni az egyezményt alkalmazó strasbourgi székhelyű bíróság joggyakorlatát, amely szerint a szabad választásokhoz való jog alapelvének tekinti többek között a választójog általánosságát. A bíróság szerint e jog nem korlátozhatatlan, de a választójog gyakorlása feltételeinek legitim célt kell szolgálniuk, és a cél elérésére alkalmazott eszközök sem lehetnek aránytalanok.

A jogvédő szervezet – a nemzetközi példák alapján – úgy véli, ha az Alkotmánybíróság nem állapítja meg, hogy a rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütköznek, az Emberi Jogok Európai Bírósága egy panaszos indítványa alapján valószínűsíthetően elmarasztalja Magyarországot.

Korábban az Alkotmánybíróság formai hiányosságok miatt megsemmisítette az alaptörvény egyes – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozó – átmeneti rendelkezéseit. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor közölte: tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését, készek a formai hiba kijavítására. A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.

magyarország alaptörvénye (alaptörvény, alkotmány)
Fotó: Kummer János

Az ellenérvek szerint azért kell a regisztráció, mert biztosítani kell a hazai kisebbségek parlamenti képviseletét és a határon túli magyarság szavazati jogát. A Fidesz-KDNP érvelése szerint a hazai kisebbségek parlamenti képviselete egy húszéves adósság rendezése, és az új szabályozás annak a több százezer magyar állampolgárnak is biztosítja a szavazás egyszerűségét, akik külföldön vállaltak munkát, de itthoni lakcímmel rendelkeznek.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek azt mondta: az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, számos érv szól a bevezetése mellett. Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.