A magyar népesség 31 százalékát, vagyis megközelítőleg 3,1 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a szociális leszakadás 2011-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. Ezzel az eredménnyel hazánk a görögökkel holtversenyben az ötödik legrosszabb helyzetben van. Nálunk gyorsabban csak a bolgár, a román, a lett és a litván lakosság csúszik le gyorsabban. Az elmúlt években ez az arány ráadásul folyamatosan emelkedett: 2008-ban még csak 28,2 százalék volt, 2010-ben pedig 29,9 százalék.
Azon túl, hogy folyamatosan romlik a szegények helyzete, egyre több a „leszakadó” réteg, vagyis nő a relatív szegények száma, azoké, akik valamilyen tekintetben nélkülözni kényszerülnek. Tavaly 1 millió 360 ezer ember élt Magyarországon szegénységben, 160 ezerrel többen, mint 2010-ben. Becslések szerint az úgynevezett minőségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Minden negyedik ember ma azt vallja: komoly nehézséget okoz neki a megélhetés.
Fotók: Neményi Márton
Az Eurostat három csoportba sorolta az érintetteket: akiknél fennáll az elszegényedés veszélye az államtól kapott járadékok, juttatások után is, akik már a gyakorlatban is hátrányos helyzetűek, és akik olyan háztartásban élnek, ahol nagyon kevés az egy főre eső (fizetett) munka.
Csőd fenyeget
Egy uniós kérdőív nemrég hasonló eredményre jutott: e szerint a magyar családok többsége – vélhetően a válság miatt – már felélte a megtakarításait, és nem tud félretenni pénzt a hónap végén. Egy hirtelen jövő, nem várt kiadásra egyre kevesebben vannak pénzügyileg felkészülve, vésztartalékkal körülbelül már csak minden ötödik ember rendelkezik.
Másfél évvel ezelőtt százból még 28 embernek volt valamilyen vésztartaléka, most már csak 22-nek. De az ő félretett pénzük is megcsappant: míg idén márciusban 20 hónapig tudtak volna – szűkösen, de – megélni, addig szeptemberre ez az időszak 17 hónapra rövidült.
Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus egy 2008-as vizsgálatában rámutatott: régiók szerint Észak-Magyarországon a legerősebb a szubjektív szegénység megélése és Észak-Dunántúlon a legkisebb. Település-típusok szerint a szegénység érzete legerősebb a községekben és legkisebb mértékű a városokban.
Egy korábbi vizsgálatában a szakember azt is kiszámolta: hazánkban a legszegényebb egy millió embernek a vagyona akkora, mint a két – akkori – leggazdagabb magyaré összesen.
Szlovák példa fenyeget
Bass László szociológus szerint is egyre tarthatatlanabb a hazai szociális helyzet, vannak kifejezetten veszélyeztetett csoportok, például a gyerekes családok, akiknek az esélyei „szélsőségesen rosszak”. A szakember szerint az évek óta emelkedő elszegényesedési arány legfőbb oka, hogy a családoknak egyre kevesebb a bevételük, miközben a kiadásuk folyamatosan nő. A támogatások, segélyek köre szűkül, a foglalkoztatás pedig egyre romlik.
„A foglalkoztatási ráta jelenleg körülbelül 58 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes emberből csupán 58 dolgozik. És ennek nem az az oka, hogy ezek az emberek inkább segélyből élnének, hanem az, hogy nincs munkalehetőség. Hosszú-hosszú ideje nem sikerül érdemben növelni a foglalkoztatást. Főképp a kistérségekben, vidéken az emberek képzetlenek, az infrastruktúra rossz és a nagy beruházások is elmaradnak” – magyarázta lapunknak Bass.
| Jön a segélyezési plafon |
|
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány segélyezési plafont vezet be a havonta kifizethető szociális támogatásoknál, jelenleg előkészítik az ehhez szükséges a jogszabályokat, a számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi – közölte még szeptemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A közlemény szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélyből ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából. |
A szociológus kiemelte: ezzel párhuzamosan az egyenlőtlenségi mutatók is romlanak, és egyre inkább érezhetőbb, hogy már a középréteg is csúszik lefelé. A szakadások szakadékká növekednek, az „alul” és a „felül” rétegek egyre távolabb kerülnek egymástól. A korábbinál sokkal mélyebb, reménytelenebb a szegénység, és egyre markánsabban megjelenik a „társadalom alatti osztály”.
„Ha a helyzet nem változik, sőt tovább romlik, akkor akár egy, a szlovák éhséglázadáshoz hasonló állapot nálunk is bekövetkezhet. Már emberek százezrei élnek olyan körülmények között, hogy tovább már egyszerűen nem lehet feszíteni a húrt. A legrémisztőbb az, hogy közben gyerekek nőnek fel úgy, hogy az esélyeik a jobb életre, a változtatásra szinte egyenlő a nullával” – tette hozzá Bass.
| A számok tükrében |
| – A GDP (Magyarország bruttó hazai terméke) a második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. – 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 463 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos volt. – A családok átlagos nettó havi összjövedelme az elmúlt két évben 10 százalékkal (185 ezer forintról 170 ezer forintra) csökkent. – 2009-ben a háztartások bevételeinek 30 százalékát, 2011-ben már 42 százalékát kellett lakásfenntartási költségekre fordítani. – Bár 2012-ben a nettó minimálbér 60 600 forintról 60 915 forintra emelkedett, ám ez az infláció miatt ez mégis 3 százalékkal kevesebbet ért. – A foglalkoztatást helyettesítő támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta a kormány. – Kivezették a helyi lakásfenntartási támogatást. – Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan. – 2011-ben a közfoglalkoztatottaknak járó bér nem érte el a minimálbért. – A családi pótlék reálértéke jelenleg elmarad a 22 évvel ezelőtti szinttől. Sőt, a különbség meghaladja a 30 százalékot. Ennyivel ért többet a családi pótlék 1990-ben. – Januárban a 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedett. – Szeptemberben 6,6 százalékra ugrott az infláció. |
Családban marad
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es felmérése szerint az átlagosnál 15 százalékkal nagyobb eséllyel lett szegény felnőtt abból a gyerekből, aki egyszülős családban nőtt fel, míg azoknál, akiket nagyszülők vagy rokonok neveltek fel, ez az arány csaknem 21 százalék. Legrosszabb helyzetben azok vannak, akik intézetben nevelkedtek, több mint harmaduk szegénységben él.
Ózd, a Hétes-telep határa
A felnőttkori szegénység azzal is összefügg, hogy kinek hány testvére van. Akik egykeként nőttek fel vagy csak egy testvérük van, azok körülbelül tíz százaléka él szegénységben, a háromgyerekes családokban felnőtteknél ez az arány már 15 százalékos, négy vagy több gyerek esetén pedig több mint 30 százalékos.
A vizsgálat továbbá rámutatott: az írástudatlan szülők gyerekeinek harmada felnőttként szegénységben él, az alapfokú végzettségű szülők esetében 16 százalék az arány. Ezzel szemben, ha valakinek közép- vagy felsőfokú végzettségű szülei vannak, az átlagosnál kisebb eséllyel lesz belőle szegény felnőtt.
| 40 ezer gyerek éhezik |
|
Az UNICEF adatai szerint jelenleg körülbelül 30 millió gyermek él szegénységben a világon. A legnagyobb fokú nélkülözést Romániában (70 százalék), Bulgáriában (50 százalék) és Magyarországon (31 százalék) mutatták ki. Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak korábban elmondta: “Jelenleg hazánkban több mint 40 ezer gyermek éhezik. És egymillióra tehető azoknak a száma, akik nyomorognak. Többségük olyan sorban él, hogy az egyetlen étkezési lehetősége az óvodai vagy az iskolai napközi. Tulajdonképpen ezeket a gyerekeket az iskolai menza tartja életben” – nyilatkozta az elnök. |
