Belföld

Titkolják, mely városok mondtak le az iskolákról

iskolatáska (iskolás)
iskolatáska (iskolás)

A BM összegyűjtötte, mely települések mondanának le az iskoláik működtetéséről. A lista egyelőre titkos, bizottság vizsgálja, hogy a települések jól döntöttek-e.

Január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (ami praktikusan leginkább az ingatlannal kapcsolatos teendőket jelenti, vagy ahogy a vita során a polgármesterek fogalmaztak: festést, takarítást, izzócserét és egyéb gondnoki munkákat) a nagyobb települések megtarthatják maguknak. Főszabályként a 3 ezer fő alatti településektől ezt is átveszi az állam, a nagyobbaknál viszont megmarad. Ettől kérésre mindkét településtípus eltérhet, azaz a kicsik kérhetik, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztérium (BM) összegezte november 21-ig.

Van tehát egy lista, amiben pontosan szerepel, hogy melyik nagytelepülés, város képviselő testülete döntött úgy, hogy nem tudja, vagy nem kívánja átvenni a „gondnoki” szerepet. Az FN24 birtokába jutott, a kormányülésre írt múlt szerdai erről szóló jelentés már 233 ilyen településről számolt be, később a KIK elnöke egy fórumon 300-ról beszélt. Magyarországon 493 olyan község és város van, amelynek 3 ezernél több lakosa van, azaz első körben ezek mintegy fele nem kér a működtetésből. Mindez óriási pluszköltséget jelentene az államnak.

Nem adják a listát

Megpróbáltuk kikérni a listát, de a BM-ből azért nem adták ki, mint írták, mert elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Az EMMI pedig így utasított el: „Egyelőre arra vonatkozóan még nincs adat, hogy hány önkormányzat működteti majd a területén lévő oktatási intézményeket. A nyilatkozatok tárcaközi bizottság által történő értékelése után hozza nyilvánosságra a véglegesnek mondható adatokat az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága.”

Ebből nem derül ki ugyan, hogy mely települések nem kérnek a működtetésből, az viszont kiderül, hogy a „nem” még nem jelenti automatikusan, hogy az állam át is veszi az intézmények működtetését. Egy tárcaközi bizottság dönti el, hogy jogos-e ez a bizonyos elutasító döntés. Másrészt a kérdés nem az volt, hogy végül melyik település fogja működtetni az intézményeit (ha akarja, ha nem), hanem azt szerettük volna megtudni a lista kikérésével, hogy döntöttek az önkormányzatok.

Fél évet kértek eszközbeszerzésre

További kérdéseinkre a KIK válaszolt. Mint írták, egy – a BM, az NGM, és az EMMI delegáltjaiból összeállt – hatfős tárcaközi bizottság úgy dönt, hogy „nem jogos a működtetés átadása vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor 9 napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja”. Hogy végül a 9 napos gondolkodási idő után kié lesz az utolsó szó, az ebből nem derül ki.

Megkérdeztük azt is, hogy a KIK számított-e ilyen mennyiségű elutasító nyilatkozatra. Erre azt írták, a kérdésünk nem értelmezhető, mert „a nyilatkozat lehetősége minden önkormányzat számára fennállt”. Nem sokat tudtunk meg arról sem, milyen anyagi terhet jelent az államnak, ha tömegesen kell átvállalnia a nagytelepülések iskoláinak működtetését. „A működtetés anyagi vonzatáról a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium tud tájékoztatást adni” – jegyezték meg.

A múlt heti kormányülésre készült beszámoló szerint egyébként sem személyi (több mint 200 fő munkatársat igényelt a KIK), sem tárgyi feltételek (iroda, bútorok, informatikai eszközök és a megfelelő internetes gerinchálózat) nincsenek meg az átadás-átvételhez, illetve a biztonságos működéshez. Itt is idéznénk az erre vonatkozó kérdésünkre küldött választ: „A tárgyi feltételek biztosításáról a napokban elfogadott átadás-átvételi törvény rendelkezik. A létszámok átadásáról szintén, melyek csak január 1-től lehetségesek.”

Az eszközbeszerzésekre a KIK és az EMMI a közbeszerzési eljárás alóli felmentést kért. Milyen nagyságrendű összegről van szó a 198 tankerület, illetve megyei és a központi irodák eszközei kapcsán összesen? – így szólt az utolsó kérdésünk. A válasz: „Egyelőre a szükséges igények felmérése folyik, mi erre kértünk egy féléves haladékot, hogy ezt megtehessük, így még összegekről nem lehet beszélni.”

Az iskolák állami fenntartásba vételéig, azaz az intézmények KIK-be való betagolódásáig pont egy – sok ünnepi és szabadnappal megtűzdelt – hónap van hátra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik