A Fidesz és a szocialisták első számú oktatáspolitikusa sem talál lényeges kivetnivalót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes disszertációjában.
„Semjén Zsolt afölött örvendezett nekem az imént az ülésteremben, hogy most a botránynak köszönhetően legalább lesznek olvasói a doktori értekezésének. Nem tudom, irónia volt ez, vagy inkább öngyógyítás – mondta lapunknak Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke. – Úgy általában azt gondolom, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi feltételeknek kell megfeleljen minden tudományos értekezés. Attól még lehet akár kiváló is egy mű, hogy kilencvenkilenc százalékban idézet, csak legyen benne legalább egyetlen eredeti gondolat, mondjuk egy e egyenlő emszer cé négyzet. A miniszterelnök-helyettes által alkalmazott 40 százaléknyi idézet, különösen a régebbi gyakorlat szerint, nem számít kiugróan magas aránynak.”
Pokorni Zoltán egyébként nem olvasta az obligát disszertációt. A műveltség e méltányolható hiányossága Hiller Istvánnál is fellelhető.
Fotó: Kummer János
„Fölmelegítve csak a káposzta jó” – ezt már a szocialisták volt oktatási minisztere mondja, arra utalva, hogy bár Schmitt Pál csúcspozíciója plágiumon bukott, ez a töltény aligha lesz alkalmas ahhoz, hogy a fővadászt is elejtse.
Hiller is azt emeli ki: a lényeg, hogy tartalmazzon saját gondolatot a disszertáció. „Nincs kritérium a százalékos arányt illetően. A tudomány rétegesen épül fel, az újak hozzáteszik a magukét az elődök által felhalmozott tudáshoz. Az önmagában nem bűn, sőt elvárás, hogy a jelölt elolvassa az általa kutatott témában megjelent műveket. Az persze követelmény, hogy a szerző az idézetek mellett tüntesse fel a forrást.”
A képviselőnek felvetettük, hogy Semjén Zsolt az első, teológiai értekezésében még a formai követelményeknek megfelelően citált forrásmunkákat, utóbb, szociológia dolgozatában azonban már saját gondolatként tüntette fel a jelzett ideákat. „Ez határeset. Hogy megítélhessem, el kéne mélyednem az összes érintett szövegben.”
„Nem komoly ügy – summázott végül Hiller István. – És én magam sem kívánok ügyet csinálni belőle.”
Amint arról a hvg.hu beszámolt, Semjén Zsolt a 20. századi ezoterikus mozgalomról, a New Age-ről írt dolgozatának körülbelül negyven százaléka más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása. A miniszterelnök-helyettes 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója.
Semjén főleg Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából merített, de a Stadt Gottes című, német nyelvű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” (A „New Age” álma) című háromrészes cikksorozatból, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult (Az okkultizmus enciklopédiája) című könyvéből is vett át részeket.
A miniszterelnök-helyettes közzétette azokat a dolgozatait, amelyekről felmerült, hogy nem saját munkája, illetve kétszer is beadta ugyanazt az anyagot. A kormányfő sajtóirodája jelezte, következményekkel kell számolnia annak, aki plágiumvádakat terjeszt.
