2015-től kötelező lesz szelektálni

Két év és indul az ötmilliárdos lakossági szelektív hulladékprojekt. Konkrétum egyelőre nulla, a kiadások viszont már most milliárdokra rúgnak.

Korábban a témában:

2015 januárjától mindenkinek kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés – a többi közt erről döntött nemrég a parlament. Az Országgyűlés elsöprő többséggel – 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett – szavazta meg az új, hulladékról szóló törvényt októberben. Mostantól három év áll a környezetügyért felelős államtitkárság és az önkormányzatok rendelkezésre, hogy kiépítsék az úgynevezett „házhoz menős” szelektív gyűjtést, azaz amikor a szemétszállítók közvetlenül a házaktól, társasházaktól viszik el a válogatott hulladékot.

A kormány elsődleges célja a szabályozással „a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön.” Ezzel segítve a gazdaságot és kímélve a környezetet – írja a minisztérium.

Nem saját ötlet, előírás
A háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában hasznosítását pedig 70 százalékra kell növelni 2020-ig az Európai Unió irányelve alapján. Ennek feltételeit teremtette meg – az államtitkárság közleménye szerint – az új törvény.

A törvény módosító indítványa – miután az eredeti tervezetet Áder János államfő visszaküldte megfontolásra – jelenleg elfogadásra vár. Az azonban szinte már most biztos, hogy a lakosságot érintő szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó jogszabályok érdemben nem fognak változni. És bár az elgondolás megszületett, a gyakorlati megvalósításáról egyelőre sehol nem tudnak semmi biztosat.

Hiába kerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk, milyen büntetés vár azokra, akik 2015 januárjától nem szelektíven gyűjtik a szemetet, illetve, hogyan ellenőrzik majd a törvényben előírtakat az egyes háztartásoknál. Mindössze annyit írtak lapunknak: „A hulladékról szóló törvény rövidesen újra a parlament elé kerül, a zárószavazásig a türelmét kérjük.”

A BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-t is megkérdeztük a többi közt arról, hogy mi történik, ha a szemétszállítók a házakhoz érve azt tapasztalják, hogy nem mindenki válogatta szét a hulladékot. Számíthatnak-e bármilyen büntetésre a renitens lakók? Konkrétumot azonban a BVK sajtósai sem tudtak mondani, „Erről az új, elfogadás előtt álló Hulladékgazdálkodási Törvény fog rendelkezni.” Hangsúlyozták: A hulladékkezeléssel kapcsolatos előírások betartásáért az ingatlantulajdonos felel, társasházak esetében pedig a közös képviselő.

Kérdésünkre hozzátették: a szükséges beruházáshoz „a Fővárosi Önkormányzat KEOP (Környezet és Energia Operatív Program – szerk.) pályázaton nyert el támogatást, így a bevezetéshez szükséges eszközök EU-s támogatásból valósulnak meg. Ennek összege mintegy 5 milliárd forint.”

A szeméthasznosítás azon túl, hogy hatalmas löketet ad az iparág fellendülésének, a környezetszennyezők járulékát is súlyosan érintheti. A döntéshozók szankciós tételekről egyelőre nem beszélnek, azt mondják, a cél nem a büntetés, hanem a környezet védelme és a szemét hasznosítása.

Nincs különbség!

Egy biztos: 2014-től mindenki ugyanannyit fizet majd a szemétszállításért. Míg jelenleg –a hulladék mennyiségétől függően – jelentős eltérések tapasztalhatók a szemétdíjakban, 2014 januárjától központi hatósági árszabályozást vezetnek be. Ennek mértékét a végrehajtási rendeletben határozzák majd meg.

A központi hatósági árszabályozás egyúttal azt is jelenti, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni. Vagyis a jövőben is az önkormányzatok kötik meg a szerződést a szemétszállítókkal, de ezek közül a magántársaságok csak úgy maradhatnak fenn, ha megszerzik az úgynevezett közszolgáltatási engedélyt. Emellett minden szolgáltatónak kötelező lesz a jövőben ingyenesen biztosítani kisebb méretű kukákat is a lakosság számára.

Kevesen élnek a lehetőséggel

„Minden háztartásba eljuttatunk majd egy olyan edényzetet, amibe külön tudják gyűjteni a papír, a fém és a műanyag hulladékot, míg az üveget továbbra is az úgynevezett gyűjtőszigeteken kell elhelyezni. Ezekből jelenleg 930 darab van a fővárosban. Hiszek abban, hogy az emberek egyre inkább úgy fognak gondolkodni, hogy nemcsak saját magukra figyelnek, hanem azt tartják szem előtt, hogy úgy adják tovább a Földet a gyerekeiknek, unokáiknak, hogy minél kevesebb kárt tegyenek benne” – nyilatkozta Klug Lajos, az FKF Zrt. vezérigazgatója korábban.

Hangsúlyozta: a „házhoz menős” szelektív gyűjtés a lakosság számára nem jár plusz költséggel, a háztartásokban élőknek mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a megfelelő tárolókba elkülönítve gyűjtsék a hulladékot.

„Ma hazánkban 9,1 millió embernek van lehetősége szelektíven gyűjteni a szemetet. Mégis csupán 1,1 millión élnek ezzel rendszeresen. Ez a szám rendkívül alacsony, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy még mindig rengeteg a tévhit. Sokan nem hiszik el, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valóban hasznos, és hogy erre minden lehetőségük adott. Illetve ez részben nyilván belső motiváció kérdése is, ami sokaknál egyelőre hiányzik” – mondta lapunk megkeresésére Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szóvivője.

Fizetni kell a lerakásért

Magyarországon jelenleg a hulladékmennyiség 25 százalékát hasznosítják újra, míg Nyugat-Európában ez az arány 97 százalék. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig.

„A települési hulladék 75 százalékát lerakjuk, ezzel hagyjuk, hogy a benne rejlő értékek elvesszenek. A mostani rendszerben nem tulajdonítunk neki kellő nemzetgazdasági jelentőséget. Ezért vezettük be a lerakási járulékot, ami nem csak Nyugat-Európában, de a környező Közép-Európai országokban bevált, ezzel drágítjuk a lerakást, és arra ösztönözzük az egész rendszert, hogy a szelektív gyűjtés és a hasznosítás irányába mozduljon el” – közölte Rácz András környezet-és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Ádernek sem tetszik

A törvény egyelőre számos sebből vérzik. A jogszabály miatt az Európai Bizottság, valamint több EU-tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Az LMP “katyvasznak” nevezte az október 8-án elfogadott jogszabályt, Áder János köztársasági elnök pedig – mint azt fentebb írtuk – visszaküldte megfontolásra, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

"Depiction of woman with the effects of chemotherapy for cancer, eyes closed, relaxing in the grass."
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.