Belföld

Exkluzív: A glazúrművész, Kelvin Chua

24.hu
24.hu

2012. 11. 17. 11:34

A szombati, a szegedi Árkádban zajló tortacsata világhírű főszereplőjének meglepő vallomása. Fotóval, videóval!

Az egész napos rendezvény főszereplőjét, Kelvin Chua-t bár sztárcukrászként emlegetik világszerte, művésznek tartja magát. Talán ezért is őrzik tortái egy részét múzeumokban. Mi mindenesetre kérdeztünk, az a biztos, és egy furcsa véletlennek köszönhetően meglepő dolgok derültek ki róla.

„ Nagyszüleim Kínából emigráltak Malajziába, a szüleim, a testvérem és én már ott születtünk. Édesanyám óvónő, majd üzletasszony volt, édesapám egy kerekedelmi cég menedzsmentjében dolgozik, és mivel nálunk is az olyan szakmák, mint például az orvos, a mérnök, a bankár számítanak divatos,  „rendes polgári” foglalkozásnak, a szüleimnek –  bár nem akadályoztak soha – súlyos kételyei voltak arról, hogy meg tudunk-e majd élni belőle, amikor a bátyám a belsőépítészeti dekorációra, én pedig először a képzőművészetre adtam a fejem” – mondja derűsen az épp most 34 éves világhíresség, amikor arról faggatom, volt-e valamilyen családi motívációja annak, hogy épp az lett, ami.

„ Bár sokan sztárcukrászként emlegetnek, én művésznek tartom magam, nem cukrásznak. Jamie Olivier, akihez néha hasonlítani szoktak, szeret főzni és pénzt is tud csinálni. Én nem szeretek sütni,  a tömény kakaóbabból készült keserű csokoládén kívül az édességet sem igazán szívlelem, és egyáltalán nem az motivál, hogy minél több tortát adjak el, hanem, hogy munka-alkoholistaként folyton csináljak valami szépet, ami másokat is elgyönyörködtet, ha ránéznek. Pénzt csinálni pedig egyáltalán nem tudok.”


„A telitalálatos lottóban reménykedem, hogy a tortadíszítést ne foglalkozásként, hanem hobbiból űzhessem, és minél többek utazhassak. Egyrészt azért,mert kíváncsi vagyok a különböző kultúrákra, amelyek mindig inspirálnak valamilyen új motívumra, másrészt, hogy minél több helyen taníthassak” – magyarázza Kelvin Chua, amikor arról faggatom, hogy miközben 2016-ig már teli a naptárja jobbnál jobb meghívásokkal, miért is utazik egy ilyen híresség majd tízezer kilométert, évente csak a születésnapján szabadon hagyott, három napon egy ilyen kis országba, amely nem éppen a művészi tortadíszítés sokszáz éves hagyományairól nevezetes.

K7.jpg (Kelvin Chua)

„ Ne árulja el senkinek, de azért mondtam azonnal igent, mert internetfüggőként, folyton kalandozva a viághálón, egyszer véletlenül belebotlottam Budapest látványába. Akkor eldöntöttem, ezt az országot mindenképpen meg kell látogatnom. Nem is csalódtam. Két napig Budapest utcáin csavarogva meg is fogott pár motívum, például a népművészeti ruhákon látható, burjánzó növényi és más díszítések közül, amelyek bármilyen furcsán is hangozhat ez önöknek, de a maláj dzsungelek növényeit idézik fel bennem, melyeket motívumként használok a tortáimon is. És bár Szegeden alig egy órája vagyok, a várost is csak idejövet, autóból, pár percre láttam, egyből feltűnt az épületeken kulturális sokszínűsége. Úgyhogy Szegedet is mindenképp megnézem alaposabban, mert biztos vagyok benne, hogy itt is találok ihletet. Tehát ne csodálkozzanak, ha valamelyik következő munkámban magukra ismernek” – somolyog kamaszos mosollyal a mester.

„ Ami pedig önt illeti, úgy tűnik, vannak véletlen egybeesések, úgyhogy elmesélem, hogy is működöm” – teszi hozzá, miután félve bevallom: világhírnév ide vagy oda, semmi közöm a tortákhoz, így csak pár hónapja tudok róla. Azt is véletlenül, miután egy cikkhez képet keresve az interneten, beütve a „torta” szót, a keresőrendszer őt dobta ki. Így az oldalára keveredtem, ahol ott is ragadtam, tátott szájjal böngészve tortacsodáit, amelyek díszítésében többek közt az általam szeretett Tolkien: Gyűrűk Ura című művében szereplő motívumokat véltem felfedezni.

„Nyert,lottózzunk együtt!” – neveti el magát Kelvin Chua, majd belekezd egy különös vallomásba.

„ Gyerekkoromban, már négy-öt évesen is nagyon szerettem rajzolni, majd mikor iskolás lettem, az órákon is, ahelyett, hogy odafigyeltem volna a tanárra. A tortáimon most is megjelenő dolgokat. Egyfelől a már említett burjánzó növényeket. Másfelől a Gyűrűk Urából – amiért én is odavagyok – származó motívumokat. A két legfontosabb, velem azonosított stíusjegy egyike is innen származik: a pajzs. A másik, a hintó pedig kedvenc gyerekkori mesémből, a Hamupikőkéből.”

carriage of dream

„Aztán grafikusnak tanultam, és sokáig az is voltam. Mindössze négy évvel ezelőtt, Londonban találkoztam behatóbban a tortadíszítéssel – amelynek ahogy Malájziában, ott  is nagy hagyománya van, csak másképp.”

„ Tudja, Hongkong, ahol most élek, roppant stresszes hely. Az emberek „az idő pénz” jegyében felpörgetett módon élnek. Minden, még a lift is gyorsabb mint máshol. Így nálunk főleg a stressz levezetéseként és az esztétikailag szép látványért pepecselnek otthon órákig az emberek a tortadíszítéssel. Szemben Londonnal, ahol nagy hagyománya, népszerűsége van a látványos tortadíszítő bemutatóknak és versenyeknek, melyek időhöz kötöttek. Én is elmentem egyszer kíváncsiságból egy ilyen bemutatóra, akkor dőlt el bennem, hogy ebben a műfajban akarom magam kifejezni, a „kiképzésemet” is  Londonban kaptam.


„Az alapvető kétféle tortadíszítés, a tortabevonós és a glazúrozás közül én az utóbbit művelem. A glazúr a mézecskalács sütésénél is használt, tojásfehérjéből és porcukorból, kézzel készített bevonó anyag. Mivel a glazúr eleve törékenyebb, ráadásul számít a levegő páratartalma is, mert ha az magas, mint például otthon – dühöngök is néha emiatt –  annak hatására a bevonó könnyen összeesik,  elolvad. Így ezzel nehezebb dolgozni, mint a tortabevonóval, de én ezzel szeretek díszíteni, amelybe  képzőművészeti technikák – például olajfestés, faragás – trükkjeit is beleviszem.”

„Talán ettől is tartják olyan egyedinek a tortáim, akik látják az internetes oldalamat azt hiszik, hogy több hónapon át készülhetnek, eleve múzeumoknak és még ha olyanok is, sajnálnák megenni ezeket.”

„Bár a tortáim egy részét valóban múzeumokban őrzik, de nekem, mint művésznek szükségem van alázatra. Ezért is szeretek bemutatót tartani és tanítani egyszerű embereknek, hogy bizonyítsam nekik: ők is képesek a kreativitásra és kedvet csináljak nekik ehhez. Én ahogy a művészek általában, esztétikai szemmel látom a világot. A tortáimmal és a tanítással azt szeretném elérni, hogy mások is észrevegyék a világban rejlő szépséget. Mit csináljak, nekem ez a szenvedélyem. Akit ez érdekel, abból sosem lesz orvos. Ha megnyerném a lottófőnyereményt, és nagyon sok pénzem lenne, akkor is ezt csinálnám, legfeljebb még szabadabban” – fejezte be a mesét Kelvin Chua.

Kelvin Chua oldala itt!

Az egész napos tortacsata részletes programja itt

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.