Belföld

Mítosz és valóság: feketén-fehéren

Buthy Lilla

2012. 11. 14. 00:10

A székesfehérvári Vörösmarty Színház Forrás Galériájában nyílt kiállítása Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművésznek.

A tárlatot Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg november 13-án. Jankovics Marcell pályájának a magyar mondavilág az egyik legnagyobb és legfontosabb témája: a Fehérlófia, a János vitéz és az Ének a Csodaszarvasról rajzfilmek alkotója és az Ember tragédiája animációs változatának a létrehozója. Most csak tallózhatunk a hatalmas életműben: rajzfilmek, cikkek, tanulmánykötetek vallanak szerteágazó érdeklődéséről és ismereteiről. Elkötelezett értékőrző. A népköltészet, a mese és a mondavilág ősi forrásait tette közkinccsé- mondta Vargha Tamás.

Az itt bemutatott ötven darabból álló képsorozat a Gesta Hungarorum című eposzhoz készült. Az 1925-ben megjelent Gesta Hungarorum, Sebestyén Gyula etnográfusnak a munkája, aki 1846-ban született Szentantalfán és 1946-ban halt meg Balatonszepezden. Idevalósi ember volt tehát, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára és elnöke, de elsősorban néprajzos, aki számos őstörténeti munkát írt. Az elmúlt 60 év során nem kedvelték őt, irredentának tartott őstörténésznek tekintették, ez a munkája pedig különösen sértette a kommunista idők kultúrpolitikusait.

A Gesta Hungarorum öt könyvből álló mű. Témája a magyarok története, elő- és őstörténete a világ teremtésétől Trianonig. Nagyon izgalmas, hiszen egy valódi tudós ember, látható módon rendkívül nagy kedvvel ír meg egy fantáziadús, rímtelen alexandrinusokból álló hömpölygő nagyeposzt.

A Kossuth-díjas grafikus szerint, ha negatívan ítéljük meg akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar hősmondák öt könyve csupa délibáb, mítosz, monda és történelemhamisítás. A szerző maga meg irredenta és nacionalista. Ha pedig pozitívan, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyarok egy nagyon szerencsés és tehetséges nép, amelynek módjában állt a történelem színpadára lépését megelőző időktől kezdve egészen a 19. századig beépíteni saját kultúrájába mindazt, amivel találkozott. Megjelennek a műben a sumerek, finnugorok, kínaiak, vikingek, hunok és a Nibelung-ének is. Talán a görögök és a rómaiak maradnak csak ki. Tessék elhinni, hogy az egész világ a miénk- mondta Jankovics Marcell.

Ötven kép, ötven történet, ötven illusztráció a világ teremtésétől egészen Trianonig. Ötven fehér, álló lapról van szó, melyet tussal pengetett meg Jankovics Marcell. Mindenki elejétől a végéig, időrendben végigkövetheti a magasztos történeteket, hiszen kronológiai sorrendben függesztették ki az illusztrációkat a Vörösmarty Színház Forrás Galériájának a falára. Az elején a teljesen elszabadult fantáziával megálmodott mítoszokat, mondákat és elvontabb témákat láthatjuk. Aztán a mondákból betagozódott, főleg olyan történelmi pillanatokat, amelyek viszonylag közismertek, vagy fontosak. Például Buda várának visszavétele, vagy Szigetvár hősies védelme is megjelenik az A/4-es lapokon.

A részletgazdag, rendkívül míves képeket csak akkor tehetjük igazán a magunkévá, ha alaposan elmélyedünk bennük. Minden kép köré egyedi keretet rajzolt a grafikus, a keretben pedig diszkréten elrejtve különféle ábrázolásokat láthatunk. Erotikus kicsengésűek is előfordulhatnak köztük: a férfi és nő összefonódása, szív és tulipán képében jelenik meg. Az Emese álma című képen is jelen van a kinyílt virágban nyugvó szív motívuma.

Az utolsó képen Trinanont dolgozza fel Jankovics Marcell. A 19. század végén és a háború után divatban voltak az olyan politikai illusztrációk, ahol a népeket állatokként ábrázolják. Ezen a képen a csodaszarvast cseh oroszlán, osztrák, román és szerb sas marcangolja.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.