Belföld

Kiszállt az állam: kevesebbeknek lesz kiút

Az EU támogatja, több ország érdeklődik, a magyar állam viszont kiszáll a közel három éve indult Kiútprogramból, amelynek keretében nyomorban élő emberek kaptak hitelt vállalkozás indítására. A program egy főre jutó költsége megegyezik a közmunkáéval, de ez valós munkahelyeket teremt.

„Miért adtok oda százezreket olyan cigányoknak vállalkozás beindítására, akik 20 éve nem dolgoznak, és úgysem fogják visszaadni a pénzt?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptak a Kiútprogram elindítói két-három éve. Mint már többször írtuk, a jórészt uniós, kisebb részt állami és magánforrásokból indult program keretében reménytelen mélyszegénységben élő emberek, elsősorban romák kaptak fedezet nélküli hitelt vállalkozás indítására olyan térségekben, ahol szinte semmilyen más munkalehetőség nincs. A hitel mellett a családok képzést, szellemi és kapcsolati tőkét és más segítséget is kaptak.

A program egyik szellemi atyja, Molnár György közgazdász egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen elmondta, azóta bebizonyosodott, hogy a résztvevők – néhány kivételtől eltekintve – mindent megtesznek, hogy visszafizessék a hitelt. A program első, 2011 tavaszáig tartó szakaszában még csak 40 százalékos visszafizetési ráta a második időszakban (2011 végéig) 60 százalékra emelkedett, a harmadik szakaszban pedig majdnem elérte a 100 százalékot. A Kiútprogramba eddig bekapcsolódott 138 ügyfél 153 vállalkozása összesen több mint 70 milliónyi hitelt kapott.

E támogatásokból létesült többek között egy mozgó vegyesbolt Ongán, Jánoshalmán egy fakitermelő-tűzifa-feldolgozó vállalkozás, több szarvasmarhatartó- és sertéstelep, Jánoshalmán egy virágbolt, Kántorjánoson pedig egy uborkatermelő közösségi vállalkozás.

A kormánynak nem kell

Polgár András, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. elnöke emlékeztetett, hogy a program első, kísérleti szakasza a hetekben egy brüsszeli konferencián zárult le. Ott az EU és a Világbank jelenlévő szakemberei egyértelmű sikerként értékelték a tapasztalatokat, és egyetértettek abban, hogy az EU által 1,4 millió euróval támogatott Kiútprogramon kívül nincs más, a fehér gazdaságban működő, a roma integrációt szolgáló sikeres munkahelyteremtő szociális mikrohitelprogram a térségben. Mellesleg több környező ország (Macedónia, Románia, Szlovákia) is érdeklődik a kezdeményezés iránt. Meghökkentő módon azonban a magyar kormány képviselője épp ezen a konferencián jelentette be, hogy kiszáll a program támogatásából.

Ez annál is meglepőbb, mert költségvetési szempontból sem indokolható a kormány lépése. A Kiútprogram nettó költségei ugyanis megegyeznek a Matolcsy György által szorgalmazott közfoglalkoztatás költségeivel. Hatékonysága viszont sokkal nagyobb, hiszen a közfoglalkoztatás csak a fizetés idejére teremt munkát, a Kiútprogram viszont az első év után a résztvevők legalább 60 százalékának beindult vállalkozást, tartós megélhetést jelent. Azaz ugyanannyi pénzből a Kiútprogram kifutása valós munkahelyteremtés, a közfoglalkoztatásból viszont alig van esély betörni a munkaerőpiacra.

Életképes vállalkozások

A program legfontosabb tapasztalata – mondta Molnár György –, hogy megfelelő támogatás és képzés mellett, a szükséges tőke megfinanszírozása esetén a nyomorban élő emberek igenis képesek életképes vállalkozásokat létrehozni. Ráadásul az is kiderült, hogy körükben nem kisebb a jó vállalkozói képességekkel rendelkezők aránya, mint a társadalom más rétegeiben. Azt azonban Felcsuti Péter, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja, és egyben mára az egyik legnagyobb magántámogatója hangsúlyozta, hogy a program nem jelent általános megoldást a szegénység felszámolására, abba csak a vállalkozási, kapcsolatteremtési készségekkel rendelkezők tudnak sikerrel bekapcsolódni.

Az viszont egyértelműen bebizonyosodott, hogy évek óta munkanélküli emberek (cigányok és nem cigányok egyaránt) nem azért voltak munka nélkül, mert nem akartak dolgozni, nem is azért, mert olyan kényelmesen éltek a segélyből, hanem azért, mert egyáltalán nem volt munkalehetőségük. Abban a pillanatban, hogy lehetőséget és bizalmat kaptak, éltek vele, mert az minden vágyuk, hogy méltó módon tarthassák el családjukat, gyermekeiket. Fontos tapasztalat az is, hogy a bizalmat bizalommal viszonozzák, és törekszenek a hitel visszafizetésére – magyarázta Felcsuti Péter.

Egyelőre csökkentett üzemmód

A program azonban csak akkor tud sikeres lenni, ha biztosítható az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak (az úgynevezett terepmunkások) folyamatos jelenléte. Ők nyújtják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket, segítenek eligazodni a bürokrácia útvesztőiben, támogatást nyújtanak a lépten-nyomon (a terepmunkások tapasztalata szerint az esetek mintegy felében) tapasztalható diszkrimináció elleni védekezésben egyaránt.

Az állami támogatás elmaradása emiatt óriási veszteség. „Nem tudjuk a jelenlegi formában üzemeltetni a programot, de egy kisebb részét magántámogatók segítségével folytatjuk” – jelentette be Polgár András a sajtóbeszélgetésen. A továbbvitt program alapja az a projekt, amelyben egy nyírségi település 30, túlnyomórészt roma családja kapcsolódhatott be egy uborkatermelési rendszerbe. Ennek sikerére jellemző, hogy minden résztvevő visszafizette a hitelt, de talán még fontosabb, hogy az addig reménytelen, rosszkedvű település lakói magabiztosabbak, bizakodóbbak lettek, többen beiratkoztak különböző iskolákba. Jelenleg a programgazdák tárgyalásokat folytatnak több magántámogatóval, szervezettel, s ha ezek sikerrel járnak, akkor 2013-ban további legalább 100 hitel nyújtására nyílik lehetőség, egyre többen kapcsolódhatnak be a sikeres uborkatermelési projektbe.

Az állam is jól jár

A program végrehajtói azonban bíznak abban, hogy a kormányzat újragondolja álláspontját, hiszen úgy vélik, s az eredményeik is ezt erősítik, a hátrányos helyzetű kistérségekben, alacsony iskolai végzettségű emberek számára jelenleg nincs a Kiútprogramnál hatékonyabb munkahelyteremtő eszköz. A program adó- és járuléktermelő képességét pedig az is bizonyítja, hogy az első két év során az állam számára befizetett közterhek mintegy 50 millió forinttal meghaladták a 100 millióra rúgó állami támogatást. Azaz – ellentétben a közmunkaprogrammal – a Kiútprogram az állam számára is rentábilis volt.

A programgazdák hangsúlyozták, az állam következetes támogatása esetén több ezer munkahelyet lehetne teremteni az ország legelmaradottabb területein.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik