Belföld

A hazai romák tömegtüntetése

Az ország csaknem nyolcvan csatlakozott települése közül a Dél-Alföldről csak Kecskemétről mennek a szerdai ellentüntetésre.

„ Beteltünk” – értesítette a Szeged24-et a hazai cigányság szerda délutáni miskolcra szervezett tömegtüntetéséről az egyik roma polgárjogi aktivista, Setét Jenő. A Szeged24-nek elküldött listája szerint szerda reggelig az ország 77 települése csatlakozott a demonstrációhoz, melyet válaszul a Jobbik ugyanerre az időpontra szervezett, miskolci, avasi lakótelepi megmozdulása ellen tartanak a romák.

Az 1920-30-as években, egykor bányászoknak építtetett avasi, akkor Hodobay-telep nevet viselő, virágzó kolónia helyére a szocializmus idején panel lakótelepet húztak, mely mára teljesen elszegényedett, és évek óta konfiktusos övezetnek számít, miután egyesek – így a Jobbik is – az innen „elmenekülni” tudó, tehetősebb családok helyére beköltöző, mélyszegény, zömmel roma családokat okolják a lakótelepen történő, jórészt vagyon elleni bűncselekményekért: lopásokért, lakásbetörésekért.

A “szegény-gettóban” az elmúlt években már többször volt etnikai konfliktus, tüntetés és ellentüntetés, roma polgárjogi tényfeltárás valamint politikai nyilatkozatháború illetve akció a gondok miatt. Utóbbiakból talán az a legismertebb, ami annak kapcsán zajlott, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök néhány napra beköltözött a lakótelep egyik családjához.

Setét Jenő, a Szeged24-hez eljutattott listája szerint a szerdai ellen-demonstrációhoz  zömmel a romák által sűrűn lakott borsodi és szabolcsi települések csatlakoztak. A Dél-Alföldről egyedül Kecskemét neve található meg a dokumentumon, mely szerint a romák saját költségükön, buszokat bérelve mennek a tömegtüntetésre.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője úgy nyilatkozott: a cigányság ezzel az elmúlt időszak legnagyobb megmozdulását tartja, azzal a szándékkal, hogy ennek „legalább akkora ereje és visszhangja” lesz, mint a roma mozgalom első, 1993-as egri felvonulásának a bőrfejűek mozgalma ellen.

A roma polgárjogi vezető azt mondta: semmilyen provokációra nem válaszolnak erőszakkal, remélik hogy békésen zajlik a tüntetés, melyen a rendőrség képes lesz biztosítani a rendet.

Horváth Aladár abban bízik: más, nyugat-európai országokhoz hasonlóan az állami és egyházi vezetők, politikusok „együtt mondják ki a romákkal, hogy nem kérnek a nácizmusból, az erőszakból, és elutasítják a kirekesztést, a megbélyegzést, azt, hogy másodrendű állampolgárokként kezeljék a kisebbségeket.”

Ugyanakkor az Országos Roma Önkormányzat és az annak többségét alkotó, a kormánypárttal szövetséges Lungo Drom bejelentette: nem vesz részt a tömegtüntetésen, fontosabbnak tartja, hogy „a romák minél nagyobb számban október 23-án, a budapesti kormánypárti békemeneten vonuljanak fel.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik