Törvényjavaslatot nyújtott be a hegyközségekről Tiffán Zsolt fideszes képviselő: a hegyközségek alapegységének a borvidéket javasolja, megszüntetné a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát, és szakítana az egy hegyközség – egy hegybíró elvével.
Ma már inkább hátránynak számít, ha az egyes borvidékek részérdekeket képviselő hegyközségekre tagozódnak, ahol a döntéshozatal lassú és kényszerű kompromisszumokkal terhelt – fejti ki a képviselő, aki maga is borász. A hegyközségek alapegységének a jól körülhatárolható, már hosszabb ideje stabilnak tekinthető borvidéket javasolja.
Az új hegyközségi törvény másik fontos alappillérének nevezi a hegybíró státuszának rendezését. A hegybíró jelenleg a hegyközség választott tisztségviselője, akinek az érdekvédelem és a hatósági ügyek vitele egyaránt feladata. Hatósági ellenőrzést, hatósági feladatokat ellátó személyként elkerülhetetlenül érdekellentét alakul ki a hegyközség tagsága és a hegybíró között, ami kényszerűen rontja a hatósági tevékenység végzésének hatékonyságát. Tiffán Zsolt ezért tartja szükségesnek a hatósági ügyekben eljáró hegybíró függetlenítését a hegyközség tagságától, választhatóságának megszüntetését.
A hegyközségek közigazgatási ügyeinek kellően rugalmas intézése érdekében szakítani kell az egy hegyközség – egy hegybíró elvével – írja Tiffán Zsolt. A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabban szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása.
A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát – hangsúlyozza a beterjesztő.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) rendkívüli ülésen vitatta meg a javaslatot, mert attól tart, hogy az működésképtelenné teszi a rendszert. Aggályosnak tartják, hogy a településekre épülő hegyközségi rendszert egy borvidékekre osztott szervezet váltaná le, melyet Budapetről központilag irányított hegybírók működtetnének. A HNT szerint ez ellentmond az önkormányzatiság elvének és az uniós elveknek is.
A tanács hangsúlyozza, hogy a nemzeti eredetvédelmi rendszerben nem választható szét a szőlészeti és borászati tevékenység. A tervezet a borászatok számára nem biztosít valódi szervezeti tagságot és szavazati jogot.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Marcinkó Ferenc a Hír24-nek azt mondta, hogy a változások átmenetileg veszélyeztetik az eredetvédelmet, a szőlő- és borszármazási bizonyítványok kiadását, valamint a borok forgalomba hozását is. A hegybírók és titkárok mandátumának lejárta előtti időközi választás elbizonytalanítja a szakmában dolgozókat, és ennek következményeit a hegyközségek tagjai szenvednék el – tette hozzá.
