Pár hét múlva üzembe áll az első Alstom-szerelvény a kettes metró vonalán, jövő tavaszra pedig lezajlik a komplett járműpark cseréje ezen a vonalon – Tarlós István kezdte ezzel szerda koradélutáni sajtótájékoztatóját a Városházán. Majd arról is beszámolt, hogy a négyes metró hetven százalék fölötti műszaki készültségi állapotig jutott, és vélhetően „tartható a 2014-es átadás”; már csak azért is, mert ősszel ehhez a szakaszhoz is megérkezik az első kocsi, és kezdődik a próbafutás, amiből egyszer csak típusengedély lesz.
De ami a lényeg: szó esett a tervezett, nagy ívű fejlesztésekről is.
Hárommilliárd már megvan
Fotók: Neményi Márton
Először is: megújul a kisföldalatti. A tervek szerint Zugló felé meghosszabbítják a vonalat, és új szerelvényeket is kap a jelenleg harminckilenc éves kocsikkal közlekedő viszonylat.
Másodszor: a kettes metrót összekötik a gödöllői hévvel, amihez kissé átépítik az Örs vezér terét. Rákosmenténél új szárnyvonalat terveznek, a kistarcsai kórháznál P+R parkoló nőne ki a földből.
Harmadszor: észak-déli gyorsvasút körvonalazódik, méghozzá a csepeli hév Astoriáig történő bevezetésével. Ennek részeként már a Nemzeti Színháznál a felszín alá bukna a nyomvonal, így felszabadulna, élhetővé válna a rakpart. Lennének új kocsik is, a jelenleg negyvennyolc éves monstrumok mehetnének a MÉH-be.
Negyedszer: részletes fejlesztési terv eredményeként egységes fejlesztési koncepció borulna a fővárosi villamos és trolibusz hálózatára. Ennek részeként például az 1-es villamos kijutna a déli szakaszán akár a Kelenföldi pályaudvarig, a sínpár másik vége pedig a Bécsi úton túl kígyózna tovább.
 |
| Uniós nyolcszázmilliárdra számítunk |
Ez még nem az
Hadd hívjuk fel polgártársaink figyelmét arra a tényre, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a fönti fejlesztések valóban meg is valósulnak. Pusztán azt (ez se semmi), hogy a főváros kapott a kormánytól bő hárommilliárd forintot a tervek részletes kidolgozására.
Összehasonlításképpen: a sajtótájékoztatón felszólaló Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint 700-800 milliárd forintba kerülne a vázolt négy pont megvalósítása. Ebből adott most a hárommilliárd, vagyis szűk fél százalék.
Tarlós és Vitézy is hangsúlyozta: hazai forrásra aligha számíthatnak, vagyis marad az EU-s pénz. Magyarország számára a 2013-ig tartó uniós etapban 1800 milliárdos keret van közlekedésfejlesztésre, azt viszont nem tudni, hogy a következő hét évben mennyire pályázhatunk.
Bárhogy is, a keretből akkor lehet esélye a város közlekedésfejlesztéséhez szükséges pakk lehívására Budapestnek – állítja Vitézy -, ha alapos, jól előkészített terveket tesz le Brüsszel asztalára.
