Belföld
Iványi Gábor (iványi gábor, evangéliumi, )

A kommunisták kevésbé bántották az egyházakat?

Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, Iványi Gábor levélben tiltakozik, a Velencei Bizottság aggódik az egyházi törvény miatt.

Korábban a témában:

„Az emberektől nem arra kaptatok megbízatást, hogy azt tegyetek, amit akartok, hogy visszamenőleg jogokat vegyetek el, üldözzétek politikai ellenfeleiteket, és elhallgattassátok a másfajta véleményt. … kérlek, fontold meg a helyzetedet, és igaz emberhez méltóan tiltakozz a jogsértő egyházi törvény ellen” – írta a Balog Zoltán miniszternek címzett, az Élet és Irodalomban megjelent nyílt levelében Iványi Gábor lelkész.

Az egyházi státuszától a decemberben elfogadott törvények által megfosztott, „a szegények szolgálatára és oktatására létesített intézményeket is működtető” Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke írásában többször is utal arra, hogy az új szabályozás a kommunista időkre emlékezteti, amikor is a hatalom ugyan hitet tett a vallásszabadság elve mellett, ám a hívő közösségeknek, egyházaknak csak egy bizonyos körét fogadták el.

Iványi szerint még a kommunisták sem vetemedtek arra, hogy – bár egyes lelkészeket, köztük a levél íróját is, üldözték – egyházakat tiltsanak be. „Egyházaknak egyesületté való minősítése és kommunistagyanú miatti üldözése viszont a sötét Horthy-érában történt meg.” Iványi szerint abszurd, hogy az új törvények szerint politikai testület (a parlament vallásügyi bizottsága után az Országgyűlés kétharmados többsége) dönt megfellebezhetetlenül, átláthatatlan kritériumok alapján arról, hogy mely közösség lehet egyház.

Az ombudsman közbeszól

Iványi véleményére rímel az ombudsman alkotmánybírósági indítványa is, amely szerint az egyházügyi törvény több ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel. Szabó Máté elsősorban azt a passzust találja problémásnak, amely – a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos alapelvét kikezdve – az Országgyűlés egyedi és megfellebbezhetetlen döntésétől teszi függővé az egyházi státusz megadását.

„Ha az egyházi státusz megadásánál a döntéshozót mérlegelési jog illeti meg, akkor törvényben kell szabályozni a mérlegelés szempontjait. Az ilyen elvek, rendelkezések hiányoznak a törvényből, és ez a döntéshozatalt politikai alkuk tárgyává teheti. Szükség lenne továbbá az elutasító döntés megindokolására is, de a törvény ebben az esetben sem ír elő indokolási kötelezettséget. Így nem tudhatjuk meg, mi az elutasítás alapja” – állapította meg Szabó Máté.

Az ombudsman úgy véli, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján az Országgyűlés nem láthat el olyan feladatot, amelynek során ad hoc jellegű, megfelelő alkotmányos garanciákat nélkülöző politikai döntést hoz az alapvető állampolgári jogok tekintetében.

A Velencei Bizottság véleménye

Korábban egyébként maga a kormány, konkrétan Martonyi János külügyminiszter kért állásfoglalást a törvényről a Velencei Bizottságtól (VB). A testület márciusi határozatában ugyan elismeri a kormánynak azt a szándékát, hogy csökkenteni kell a „bizniszegyházak” számát, ám vitatja, hogy az új rendszer felállítása arányos válasz volt-e a korábban fennálló problémákra. Ugyanakkor határozottan felhívta a figyelmet a VB is arra, hogy a szabályozás korlátozza a vallásszabadságot, ellentétes az Alaptörvénnyel és a nemzetközi standardokkal.

A VB azt is megállapította, hogy az egyházak jogi státuszának indokolatlanul visszamenőleges megvonása a vallásszabadság korlátozásának tekintendő. Azt is leszögezték, hogy a sokéves státuszok megvonása nehezen magyarázható nyomós társadalmi szükséglettel.

Ez utóbbi kitételt megerősíti, hogy a korábbi egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a történelmi egyházaknak sem volt igazán komoly kifogása. A törvény első változata után a katolikus egyház kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy nincs különösebb ok a törvény megváltoztatásra, és sérelmezte, hogy nem egyeztettek velük. Óvatosan néhány protestáns egyház is jelezte az egyeztetés hiányát, legerőteljesebben az evangélikusok.

Iványi Gábor (iványi gábor)

Műbalhé a „bizniszegyház-probléma”

Ami a bizniszegyházakat illeti, ezekből – mint Kamarás István vallásszociológus lapunknak elmondta – maximum néhány tucatnyi működhetett, amelyeknek egy része önmagától is megszűnt. Kamarás szerint szintén az a legnagyobb baj az új egyházügyi törvénnyel, hogy nem egyértelmű az az elv, mi alapján válhat egy vallási közösség ezentúl egyházzá. Emlékezetett, hogy először még azt tervezte a törvényhozó, hogy ehhez minimum 20 éves múlt és megfelelő méretű tagság kell. Végül ezt elvetették, kapkodtak, az utolsó pillanatban módosítottak a jogszabályon. Olyan szerencsétlen elszólások hangzottak el, hogy kegyből válhat egy csoport egyházzá.

„Az viszont végképp nem védhető, hogy a mindenkori politika, a parlament döntsön arról, hogy egy közösség egyház, vagy nem. Ilyen nincs sehol Európában. Most kínos helyzetbe kerültek azok az egyházak is, akik bekerültek, és azok is akik, bár több paraméterben jobbak voltak egyes bekerült egyházaknál, de mégsem kerültek be” – mondta a vallásszociológus.

Leginkább a kedvezmények miatt érdemes egyházi státuszt kapni – mondta a „miért olyan fontos az egyházi státusz?”-kérdésünkre Kamarás. Például, ha egy szervezet fenntart egy szociális otthont, az karitatív tevékenység. Ha ezt egy magát egyháznak kikiáltó szervezet tartja fenn, reggel, délben, este megimádkoztatja a lakókat, és kitesznek egy keresztet, akkor komoly adókedvezményeket kap a fenntartó. És persze az egyházak jogosultak arra, hogy aki akarja, a személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánlja számukra.

„Az új törvénnyel az állam egyébként biztos megspórolt némi pénzt, de nem hinném, hogy nagy összegről volna szó. A jelenlegi törvénnyel az erkölcsi veszteség jóval nagyobb” – véli a vallásszociológus.

Új törvényt javasolnak

A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, felekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló sarkalatos törvényt, amelyik a vallásfelekezetek állami elismerésének rendjét és működésük feltételeit szabályozza újra. E döntésével egyidejűleg az Országgyűlés 14 egyházat ismert el. Eljárásjogi szabálytalanság miatt a képviselők a jogszabályt december 16-án hatályon kívül helyezték, majd némileg megváltoztatott tartalommal, de az elismert egyházak számát változatlanul hagyva, december 30-án fogadták el ismét. 2012. február 27-én az Országgyűlés újabb 18 egyházat ismert el.

A VB azt javasolta, hogy alkossák újra a törvényt annak érdekében, hogy az újbóli regisztráció követelménye kikerüljön belőle. Szabó Máté pedig azt indítványozta az AB-nak, hogy a jogszabály több bekezdését semmisítse meg. Korábban a kilenc, státusától megfosztott egyház képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az ügyben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.