Több milliárd forint kárt okoz a hazai baromfitartóknak a rendkívüli meleg, mert a haszonállatok jelentős része – a telepeken bevezetett óvintézkedések ellenére – hőstresszben elpusztul, illetve súlygyarapodásuk jelentősen csökken – hívja fel a figyelmet a Baromfi Termék Tanács (BTT).
A tanács levélben kért sürgős intézkedéseket Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől, hogy egy szakértői csoport minél hamarabb felmérhesse a tényleges károkat, és előkészíthesse a szükséges kártalanítást.
A BTT szerint bár az állattartók az elmúlt napokban „a jó gazda gondosságával” minden szükséges intézkedést – például szellőztetést, állományritkítást, tetőlocsolást, vitamin- és ásványianyag-kiegészítést – megtettek, sok szárnyas hőstresszben elpusztult, illetve súlygyarapodásuk jelentősen csökkent. A vis maiornak minősülő kánikulai időjárás – figyelembe véve a baromfitermelők alacsony tőkeellátottságát és az egekbe szökő takarmányárakat – összességében több milliárd forintos károkhoz vezethet – hangsúlyozza a BTT.
A testesebb pulykák esetében az extrém meleg még jelentősebb elhullásokat okoz, de valamennyi baromfifélénél termeléskiesést idéz elő. Különösen azokon a zárt állattartó telepeken keletkeznek súlyos károk, amelyek nem klimatizáltak.
A szakmai becslések szerint a forróság a tojástermelésben több százalékos visszaesést, míg a broilercsirke-, a kacsa- és a libatartás végső nevelési fázisaiban 20-50 dekagrammos, a pulykaállományokban 1-1,5 kilogrammos súlygyarapodás-csökkenést vált ki. További károk származnak abból is, hogy a baromfiipari cégeknek is át kell ütemezniük állatvágásaikat.
Nem csoda, ha a csirkék megsülnek a napon, hiszen tegnap csak Bagdad előzte meg Budapestet a legforróbb fővárosok listáján.
A példátlan hőség miatt pedig a kamionstopot is felfüggesztették, így a kamionosok útnak indulhatnak a magyar utakon 15 és 22 óra között is. A kamionstop nyári rendje így a legkorábban július második szombatján léphet életbe.
A nagy hőség a vadállományt is megviseli, ezért a vadásztársaságok, akárcsak télen az élelmet, most a vizet szállítják az élőhelyekre. Szigeti Béla, Bács-Kiskun megye fővadásza az MTI-nek elmondta: “inkább dolgozunk, mint vadászunk”. Társaival folyamatosan szállítják a vizet az itatókba. Arról is szólt, hogy a Homokhátságon nagy veszélynek van kitéve az apróvad, mert ahol nincs árnyék, ott a homok 60 Celsius fokra is felmelegszik, amelyet a fácáncsibék és a kisnyulak nem tudnak elviselni. Probléma az is, hogy a vadnyulak egy kilométernél nem mennek távolabb, így ha ott nem találnak vizet, akkor elpusztulhatnak. A fővadász szerint a másodszaporulat gyengébb egyedei sem tudják túlélni a forróságot.
Az őzek, vaddisznók és szarvasok nagyobb távolságra is elmennek vízért, ennek ellenére, ahol a kisgidáknak nem tudnak vizet biztosítani, ott elpusztulhatnak.
Magyarország erdeiben a rendkívüli meleg, és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért elrendelték az országos tűzgyújtási tilalmat is.
