” Szakember akarok lenni, nem celeb” – sóhajtja Papp Gergely, a szegedi Gábor Dénes középiskola épp érettségiző diákja, a suli laborjának asztalálán ülve, miközben profikat megszégyenítő módon tárgyal telefonon az érdeklődőkkel és az újságírókkal. Kicsit nyúzottnak látszik, amikor a hívások végén lehuppan egy székre, hogy a Szeged24-nek időt szakítson egy exkluzív beszélgetésre és bemutatóra.
Az országos informatikai versenyeknek is otthont adó, neves iskola történetében még sosem volt példa arra, hogy bármelyik diákjuk olyan messzire jusson, mint a 19 éves Gergely. Az Európai Unió 1998 óta szervezi a Fiatal Tudósok Versenyét, amelynek célja, hogy segítsék a műszaki- és természettudományok, a technológia és a kutatásfejlesztés iránt érdekődő, 15-20 év közötti fiatalok szakmai fejlődését. Magyarország a Magyar Innovációs Szövetség több mint húsz éve minden évben megrendezett Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének jóvoltából 1995 óta teljes jogú tagja az európai versenysorozatnak. Az idei megmérettetésen a szegedi diák a nyolvanhat indulóból a verseny fődiját nyerte meg, amelyre eddig szintén nem volt példa, fődijat ugyanis most először ítélt oda a zsűri. Így Papp Gergely már biztos ott lesz a szeptember végén Pozsonyban megrendezésre kerülő EUCYS2012 elnevezésű európai versenyben.
A találmány
“A hangszóró első bekapcsoláskor még füstölt egy kicsit a labor, de már jól kivehető volt a hangzás különlegessége, aztán tökéletesítettem” – mosolyodik el Gergely, miközben felkészítő tanára, Vermes János mutatja az első fázist dokumentáló videót. A verseny pályamunkáiról szóló hivatalos leírás szerint Gergely egy olyan, minden egyes alkatrészében egyedi kialakítású hangszórót fejlesztett ki, mely nem az eddigi klasszikus hangszóró elv szerint működik. Így a hangszóró frekvencia átvitele sokkal szélesebb lett a szokásosnál, a hangszóró 65Hz-től egészen a 13 kHZ-es tartományig képes a minőségi hangátvitelre, és mindezt 115 decibel nyomás felett.
“Ez egyszerűen azt jelenti, és az én hangszóróm attól különleges, hogy egyesíti az eddigi hangszórók tulajdonságait, és “egy hangszóróban van három”: azaz az enyém egyszerre képes a mély, a magas és a középhangok átvitelére, amit fokoztam még azzal, hogy a hangzási teljesítményt is növeltem. Így ez a hangszóró felülmúlja az eddigi legjobb hangszórókat is” – magyarázta el találmánya lényegét az ifjú tehetség. Gergely elmesélte azt is, hogy találmánya sorsa egyelőre még bizonytalan. Bár már történtek lépések hazai szabadalmaztatására, a világ számos országából is érdeklődtek utána. “Én azt szeretném, hogy a hazai akusztikai piacon legyen egy ütőképes termék, amely a nevemhez fűződik, de egyelőre még nem tudom pontosan, mi lesz a jövője a találmánynak” – vázolta a szegedi diák.
Nem próféta a szülőföldjén
Gergely egy Csongrád megyei faluban, Bakson lakik, minden nap hajnalban kel, innen jár be busszal a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakközépiskola Gábor Dénes Tagintézményébe. Az iskolában nagyon büszkék rá, a portástól kezdve a diákokon át a tanárokig és az igazgatóig, mindenki készségesen segít a miatta érkezőknek. Gergelynek mindez nagyon jól esik, és szerényen viseli a hirtelen rászakadt világhírnevet, egy dolog azonban nagyon fáj neki. Elmondása szerint az, hogy falujában bár az emberek folyamatosan gratulálnak neki, a település vezetőitől eddig egyetlen jó szót sem kapott. Pedig itt indult minden. ” Az otthoni műhelyben kezdtem el 13 évesen bütykölni, először az autós mélysugárzók érdekeltek, 15 évesen már hangszórókat javítottam, úgy 150-et már megszereltem eddig, és hangfalat is építettem” -meséli a kezdeteket Gergely. A diák végül bevitte munkáját az iskolába, ahol végül Vermes János tanár úrnál kötött ki, ő volt a konzulense a fődíjas hangszóró kifejlesztésében. A családban, bár édesapja elektronikával foglalkozik, Gergely elmondása szerint senki sem érdeklődik kimondottan a hangszórók iránt, de mindig támogatták terveit.
Hova tovább?
Gergelynek még van pár szóbeli vizsgája hátra az érettségiből, aztán nem tudja pontosan, hogy mi lesz vele. Szerinte sok függ a pozsonyi európai versenytől, amelyre még sokat kell készülnie, hogy szándékai szerint angolul, tolmács nélkül, egyedül is megállja a helyét. A diák pillanatnyilag úgy gondolja: marad még két évet a szegedi iskolájában, ahol megszerzi az elektronikai műszerész tehnikus végzettséget, aztán megy egyetemre. Annál is inkább, mert felvették a Magyar Fiatal Tudósok Társaságába, amelynek köszönhetően rengeteg bemutató vár rá. Ugyanakkor egy nagy németországi cég is ajánlott neki továbbtanulási lehetőséget, sőt állást is, így Gergely még nem döntött véglegesen. “De így vagy úgy, remélem végül lesz belőlem valaki” – fejezte be mosolyogva a tudóspalánta.
