Belföld

Az ellenzék nem kér Schmitt Pálból

A Jobbik és a Demokratikus Koalíció bizalmi szavazás kezdeményezését várja az államfőtől. Az LMP megfosztási eljárást kér. Az MSZP Tarlóst mondatná le.

A Jobbik arra kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy hétfőn az Országgyűlésben éljen a házszabály adta lehetőségével, és szólaljon fel napirend előtt “az egész ország becsületét kockáztató botrányával” kapcsolatban. Egyúttal arra is felszólítják az államfőt, hogy “sportemberhez méltó bátorsággal kérjen maga ellen bizalmi szavazást az Országgyűlésben” – írta Vona Gábor pártelnök vasárnapi közleményében.

A Demokratikus Koalíció ugyancsak arra kéri Schmitt Pált, erősítesse meg mandátumát az Országgyűléssel, hogy kiderüljön: a kormánypártok valóban támogatják-e tisztségében maradását. Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke úgy vélekedett: egy ilyen szavazással kiderülhetne, hogy mi Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP véleménye, továbbá tiszta jogi helyzetet teremtene, mert minden felelősség a kétharmados többséget terhelné.

Az LMP már csütörtökön megfosztási eljárást kért Schmitt Pál ellen. Ilyen eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti, majd a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság elé utalja-e az ügyet és végül az AB megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt. Az LMP hétfőn a többi frakció képviselőinek aláírásait is várja. Schiffer András vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Schmitt-ügy nyomán kialakult morális válságért Orbán Viktornak kell viselnie a politikai felelősséget, mert ő az, “aki ma Magyarországon minden közjogi pozícióra egyedül jogosult személyi javaslatot tenni.

Az MSZP viszont Tarlós lstvánt szólította fel lemondásra, mert azt állította, hogy nem Schmitt Pálnak, hanem az országnak okozott igazi kárt a plágiumügy kirobbantója. Horváth Csaba szerint ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy a főpolgármester szerint “az igazság eltakarása, a csalás elfedése, a csaló megmentése a büntetéstől hasznosabb az országnak, mint az igazság kiderítése, a csaló leleplezése és pellengérre állítása”.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a megbízatási idejének lejártával, halálával, illetve ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására, továbbá ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondásával, a lemondásával, vagy ha megfosztják a tisztségtől.

A tisztségtől való megfosztást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a köztársasági elnökkel szemben, ha az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsérti, illetve szándékos bűncselekményt követ el. A megfosztási eljárás megindításához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A voksolás titkos.

Az államfő a plágiumügyével összefüggésben az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában pénteki bejelentését megerősítette: nincs szándékában lemondani, mert a lelkiismerete tiszta.

A Schmitt-ügy legfrisebb fejleménye, hogy Tulassay Tivadar, a Semmelweiss Egyetem rektora bejelentette lemondását. Döntését azzal indokolta, hogy a szaktárca magára hagyta az oktatási intézményt.

Ha kíváncsi a Schmitt-dosszié minden részletére, kattintson ide!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik