A szegedi Nobel-díjasok konferenciájának főtitkára, Dr. Hegyi Péter kutatóorvos, a Szegedi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa, az Európai Hasnyálmirigy Társaság elnöke és az Európai Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja. Szakterülete a hasnyálmirigy betegségek kutatása, mellyel nagyjából kétezer ember foglalkozik a világon. Szegedi kutatócsoportját, amely a elsősorban a heveny hasnyálmirigy gyulladás kialakulását vizsgálja, a világ legjobb centrumai közt tartják számon. Az öt gyermekes tudós szabadidejében NB1-es és nemzetközi mérkőzéseken is volt már játékvezető.
Amikor egy külföldön élő barátomnak említettem, hogy mi lesz Szegeden, utalva arra, hogy kicsi ország és kisváros vagyunk hitetlenkedve azt kérdezte: „hogy csináltátok”? Szóval, hogy csinálták?
Rengeteg munkával. Az egyetemen egy éven át sokan, majd százan dolgoztak azon, hogy ez a konferencia létrejöhessen, és magas színvonalú legyen. Legalább negyvenöt professzor dolgozott a tudományos programon, és legalább ennyi technikai munkatárs, hogy minden rendben legyen.
Személyes kapcsolatok is kellettek hozzá?
Természetesen. E nélkül és annak híján, hogy ilyen tudományos tisztelet övezi Szent-Györgyi Albertet, egy ilyen konferenciát, mely nemzetközi viszonylatban is ritka, Magyarországon pedig példa nélküli, nem lehetne megcsinálni.
A nyitónapig mennyien regisztráltak az eseményre?
Több mint ezren, de a létszám folyamatosan nő.
Miért pont a konferencián jelenlévő kilenc Nobel-díjasra esett a választás?
Eredetileg többet is megkerestünk, de ők kilencen voltak azok, akiknek megfelelt az időpont.
Egyből igent mondtak?
Igen, és azt kell, hogy mondjam: örömmel vállalták a felkérést.
Ön szerint mi vonzotta őket Szegedre, a Szent-Györgyi Albert évforduló, a kíváncsiság vagy valami más?
Egy Nobel-díjas sokkal több rendezvényre kap meghívást, mint amire el tud menni. Szerintem három dolog játszott közre. Egyrészt az, hogy Szent-Györgyi Albertet nagyon szerették. Neki ugyanis nem csupán a munkája volt meghatározó és rendkívüli, hanem a személyisége is. Például érdeklődése a kultúra, a sport iránt vagy a háború-ellenes tevékenysége. Szóval, ő nem csak egy tudós volt. Másrészt a szegedi egyetem teljesítménye, amely a nemzetközi élvonalba tartozik. Harmadrészt pedig a személyes kapcsolatok is nagyon fontosak voltak.
A meghívott kilenc Nobel-díjas közül öten orvosi és élettani, négyen pedig kémiai felfedezéseikért kapták az elismerést. Úgy gondolták, hogy ezeken a területeken folyik most izgalmas munka?
Igen, nagyon izgalmasak ezek a területek, és szándékosan az orvos-biológiai, kémiai folyamatokat, eredményeket akartuk a konferencián hangsúlyozni.
Főtitkárként Ön fogadta először a Nobel-díjasokat. Milyen a reakciójuk a városra, az itteni fogadtatásra, és milyen emberek ők?
Ők is olyanok, mint más ember. Nagyon örültek mindennek, nagyon jól érzik magukat, és remélem, hogy amikor elmennek, akkor az egyetemet és a várost is jó szívvel tartják meg emlékükben.
A tanácskozáson az előadók a legújabb tudományos trendekről is beszámolnak. Mit tartana a konferencia legfontosabb eredményének?
Ha születne előbb vagy utóbb egy terápia, egy gyógyszer, amivel a betegeket meg tudjuk gyógyítani.
Hogyan fér bele a foci mindabba, amit csinál?
Mostanában elég nehezen. Remélem azonban, hogy ezen a téren is szerepet tudok vállalni a jövőben, bár jelenleg az időmet főleg a tudománynak szentelem.
Nézze meg a Szent-Györgyi Konferencia ünnepélyes megnyitóját!
