Belföld

Bírálja az alaptantervet az MTA

Az Akadémia kevésnek tartja a Nemzeti alaptantervben (NAT) az iskolák szabad felhasználású időkeretét, az MTA a természettudományos részt elhibázottnak nevezi.

Az egyes műveltségi területek mélysége, kibontottsága, szakmai színvonala nagyon eltérő, amitől a NAT tervezete “nagyon egyenetlen anyagot tartalmaz” – mondta Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese. A tudósok 35 oldalas dokumentumban fejtették ki a véleményüket az alaptantervről, amely szerintük helyenként túl részletes és olyan pontokat foglal magába, amelyeket a kerettanterveknek kellene meghatározni, más részeken pedig túlságosan nyitott, általános.

A vélemény elkészítését irányító MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke kifejtette: nem értenek egyet az egyes tantárgyakhoz rendelt időkeretekkel. A véleményezésben azt javasolják, hogy a NAT “a tantárgyak, tudományterületek természetes logikája, fogalmi rendszere és nézőpontja szerint épüljön fel”, valamint a NAT a kötelező és szabad órakeretek reális arányait alakítsa ki, “ezzel garantálva a differenciált természettudományi oktatás lehetőségét”. Fontosnak nevezte, hogy a gyakorlat visszakerüljön az iskolába, a saját élményeken, tapasztalatokon, kísérleteken keresztül, különösen az alsóbb évfolyamokon.

Csépe Valéria elmondta, “a legelhibázottabb résznek” az ember és természet műveltségterületet tartják a véleményezők. Álláspontjuk szerint egy olyan szerkezetet erőltet rá az egész ezzel kapcsolatos tananyagra a NAT tervezete, “amely idegen a természettudományos gondolkodástól”, és nem követi az egyes természettudományos területek belső szerkezetét. Hozzátette: nem jelenik meg igazán a tervezetben, milyen fontos szerepe van ezen a területen a törvénynek, a kísérletnek, a számszerű összefüggéseknek.

Mint mondta, kifogásolják a zenére, énekre szánt idő mennyiségét, holott 6-10 éves korban a zenének általános fejlesztő hatása van, amely megjelenik a nyelvi és érzelmi fejlődésben. A testnevelés területén nem választhatóan, hanem kötelezően vezetnék be, hogy a heti ötből két alkalmat a kicsi gyerekek más szabad mozgással, például tánccal, úszással töltsenek.

Elmondta még, hogy a NAT tervezete minimális mozgásteret ad a specializációnak. Példaként említette, hogy nagyon kevés a 10 százalék szabad időkeret a 9-12. osztályban a fejlett iskolarendszerű országok gyakorlatához képest.

A NAT tervezetének közigazgatási véleményezési szakasza március 9-ével zárult, az azt megelőző társadalmi vitában közel 1600 hozzászólás érkezett. A tervezet március végén, április folyamán kerülhet a kormány elé.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik