Számos esetben zátonyra futott az egészségügyi kormányzat “rendszertisztító lendülete”, így az eredetileg elgondolt 4000 aktív kórházi ágyból most csak 2500-at sikerül felszámolni; de a tervezett későbbi átalakítás során a maradékot is igyekeznek kiiktatni – számolt be mai cikkében a Népszabadság.
Az egészségügyi államtitkárság eredetileg úgy számolt, hogy a nagytérségi átszervezéssel 17-20 kiskórházban szünteti meg az aktív ellátást, s azokat az ápolásra szorulókat kiszolgáló intézménnyé vagy szociális ellátóhellyé alakítja. Ezzel idén tíz milliárd forintot reméltek megtakarítani, amit már oda is ígértek az orvosoknak béremelésre, jövőre pedig azt a 30-40 milliárdot nyernék ki a rendszer átalakításával, ami évről évre hiányozni szokott a kórházak finanszírozásából – írja a lap.
Fotó: Kummer János
Az előkészítés során az államtitkár háromszor járta körbe az országot, hogy a helyi érdekelteket megnyerje elképzeléseinek. Rendszerint beruházási forrásokat ígért, hogy az „amputálást” sehol ne veszteségként, hanem afféle fejlesztési lehetőségként éljék meg. Az erős érdekérvényesítésű helyi politikusok is rögtön megmozdultak és igyekeztek továbbélést biztosítani kedvenc kórházaiknak. Jó néhány, korábban bezárásra ítélt intézményből lehet úgynevezett szakkórház, amelyben ha csak egyetlen orvosi szakmában is, de bizonyosan lesz aktív gyógyítás. Sok helyen pedig csak az ágyszám csökkentésére, néhány kisebb szakmai feladat területi átcsoportosítására futotta a tárca erejéből – értesült a Népszabadság.
A kórházak sorsát rögzítő lista nulladik verziója most arra vár, hogy a nemzeti erőforrás miniszter és a miniszterelnök is jóváhagyja. E szerint az aktív ellátás megszűnhet például Tapolcán, Kazincbarcikán, Mezőtúron, Nagyatádon, Körmenden, Komáromban, Csornán. A többi, korábban még becsukásra ítélt intézmény többségében egyelőre marad valamilyen aktív ellátás. Nagyatádon például megszűnik a kórház, helyette úgynevezett egynapos sebészet működik majd.
Nem struktúra-, hanem funkcióváltás
Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség elnöke szerint nem „rendszertisztítás”, hanem funkcióváltás megy végbe a magyar egészségügyben, és a szociális ellátóhely elnevezés megtévesztő, nem tükrözi hűen a valóságot. Megkeresésünkre elmondta: valóban lesznek úgynevezett funkcióváltó kórházak, ahol az aktív ellátás megszűnik, és helyette krónikus, rehabilitációs ellátás fog kialakulni.
„Mielőtt megszületett volna a Semmelweis Terv, feltérképeztük az ellátórendszert, megtörtént a stratégiagyártás, amibe a szakmai szervezeteket is bevontuk és elkészítettük közösen a javaslatot a funkcióváltásra. Ez annyit jelent, hogy egyes kórházakban egyes profilok megszűnnek, vagy koncentrálódnak a jövőben. Erre viszont nem az orvosok béremelése miatt volt szükség, hiszen arra ott a többi közt a népegészségügyi termékdíj vagy a különböző pályázati források. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak intézmények, amelyek nem képesek megfelelni bizonyos feltételeknek, vagy humánerőforrás tekintetében vagy azért, mert olyan alacsony az esetszám, hogy nem működőképesek” – magyarázta a Hír24-nek az elnök.
Rácz Jenő pozitív példaként említette Veszprém megyét, ahol 2006-ban két kórháznak is megszűntették az aktív tevékenységét, mert állandó fennmaradási gondokkal küzdöttek, most pedig – a funkcióváltásnak köszönhetően – azon kevés kórházak közé tartoznak, amelyeknek nincs adósságállományuk. Sőt, milliárdos nagyságrendű fejlesztések valósulhattak meg.
„Nagy utazás, azt mondtad, hogy ez az élet, és nem halunk meg”
„Mindenki érdeke, hogy a beteg megfelelő ellátásban részesüljön. Ehhez viszont sajnos szembe kell nézni a valósággal: koncentrálni kell az erőforrásokat az egészségügyben, és ez nemcsak nálunk, hanem az egész világon így van. Így ezt mi sem úszhatjuk meg. Inkább utazzon 20 kilométerrel többet a beteg, de maradjon meg az élete és kapjon szakszerű ellátást. Ne fordulhasson elő többet olyan, hogy egy vakbélgyulladással bekerült betegről később a megyei kórházban – ahol van CT-vizsgálat – derül ki, hogy valójában méhen kívüli terhes. Ugyanakkor a kiskórházakat sem kell bezárni, mert a krónikus ellátásra tökéletesen alkalmasak, és pluszterhet vesznek le a megyei kórházak válláról” – tette hozzá.
Fotó: Kummer János
Arra a kérdésre, hogy a profilváltás miatt kell-e létszámleépítéssel számolni, a Kórház Szövetség elnöke azt felelte, „biztos, hogy nem lesznek elbocsátások, sőt!”„Munkahelyek fognak felszabadulni, amiket be kell majd tölteni. Például lesznek kapacitások, amiket fejleszteni kell, vagy plusz szakorvosokra lesz szükség. Látni kell, ahhoz, hogy egy kórház működni tudjon az eszközökön kívül a személyzet a legfontosabb.”
„Adjátok vissza, aztán az államosítás után becsukhatjátok”
Bizarrnak minősíthető politikai befolyási kísérletek is színesítették a „funkcióváltási” folyamatot. A Népszabadság úgy tudja: az egyik város fideszes polgármestere kifejezetten azt kérte: most adják vissza a városnak az előző kormányzati ciklus alatt elvett aktív kórházi osztályait, és ha az év második felében megtörtént az államosítás, nyugodtan becsukhatják. Ám addig is beszélhet arról, hogy ő megtette a városért, amit lehetett.
Közben Garai István a parlament egészségügyi bizottságának szocialista tagja arra a felvetésre, hogy a kormányzat új finanszírozási rendszerrel próbál forrást megtakarítani az egészségügyben, azt mondta: a struktúraváltás tervét kidolgozatlannak tartja, szerinte az aktív betegellátás leépítésével megnehezítené a betegek orvoshoz jutását, miközben a megfelelő béremeléshez szükséges százmilliárd forint alig tizedét lehetne megtakarítani vele.
Rácz Jenő szerint „nem célszerű, hogy a mindenkori ellenzék megpróbálja demagóg módon félrevezetni a lakosságot”. Mint mondta, „a Semmelweis Terv működőképes történet, aminek a legnagyobb hibája, ha nem hajtjuk végre. Megtörtént a konszenzus, amit mindenki elfogadott.”
