Európában már megkezdődött, Magyarországon még nincs influenzajárvány; de az utóbbi hetekben megnőtt a vírusos megbetegedések száma. A megelőzésről, a vakcináról és a tévhitekről, dr. Ócsai Lajost , az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetőjét kérdeztük.
Mikorra várható, hogy hazánkba is elér az influenzajárvány?
Az influenzaszezon Európában általában decembertől április végéig tart. Menetrendszerűen mindig megérkezik a vírus, azt azonban nem lehet előre tudni, hogy mikor. Most valószínűleg a kedvező időjárás miatt nem volt még eddig nagyobb aktivitás, illetve a tapasztalatok szerint a december végi iskolai szünet és a szabadságolások is nehezítik a vírus terjedését. Az emberek kevésbé vannak összezárt terekben. Várható, hogy az iskola beindulása után egyre több lesz az influenzaszerű, később pedig influenzás megbetegedés.
Európában eddig Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban van úgynevezett „influenza-aktivitás”, ami azt jelenti, hogy ezekben az országban kisebb gócok alakultak ki, főként iskolában, Angliában pedig már területi halmozódást is észleltek. Az várható, hogy 2-3 hét múlva Magyarországon is megjelennek kisebb gócok, majd a fertőzőképesség függvényében elkezdődhet a járványos terjedés.
Az influenzavírusok melyik típusával kell számolni idén?
Idén várhatóan a H1N1, továbbá a H3N2 altípusú influenza „A” és az influenza „B” vírus okoz megbetegedéseket. Mindhárom ellen védettséget nyújtanak a védőoltások, mivel a vakcinák tartalmát a WHO határozza meg, ezért mind a térítésmentesen megkapható, mind a patikai forgalomban lévő készítményekben ugyanaz van.
Idén eddig már kétszázezerrel többen oltatták magukat, mint tavaly ugyanilyen időszakban: december 15-ig körülbelül 850 ezer adag térítésmentes oltóanyag fogyott, a patikában vényre kiváltható oltóanyagból pedig már több mint 100 ezer adag.
Egy holland szakfolyóirat szerint nem támasztható alá tudományosan, hogy van értelme influenza ellen beoltani a 65 évnél idősebbeket és a különböző kockázati csoporthoz tartozókat. A lap októberi számában közölt cikk arra a következtetésre jutott, hogy a kutatások módszertana nem állja meg a helyét. Az oltás egészséges felnőtteknél alig csökkenti a tüneteket, nem mutatható ki, hogy fékezné a szövődményeket, vagy csökkentené a vírus terjedését – írják. Hatásos a vakcina, vagy értelmetlen az oltás?
A vakcinakutatás szempontjából kedvező év volt a tavalyi, mert ugyanaz a vírustörzs cirkulált, mint az azt megelőző évben, és nem ment végbe mutáció. Így lehetett vizsgálni, milyen arányban betegednek meg azok, akik kaptak oltást, és akik nem – ezt egy nemzetközi, több uniós tagország bevonásával végzett kutatás során elemezték, és a magyar oltóanyag jól vizsgázott.
Kiderült, hogy aki frissen beoltatta magát a magyar oltóanyaggal, annak 80% fölötti védettséget adott a vakcina, aki csak az előző évben (tehát 1 évvel korábban) H1N1 miatt kapott oltást, azok között a védettség aránya már a 18 százalékot sem érte el. Tényszerűen bizonyított tehát, hogy a védettség rövid távú (éppen az adott szezonra szól), de arra az időre nagyon erős!
Még nem késő beoltatni magunkat influenza ellen?
Van még a térítésmentes oltóanyagból, az oltáshoz még egyáltalán nincs késő, mert a védettség kialakulásához 10-14 nap kell, a járvány addigra még nem ér ide.Minél többen oltatják be magukat, annál kisebb lesz a járvány, mivel a vírus annál nehezebben talál magának megfertőzhető alanyt.
