Hosszú hallgatás után megszólalt az úgynevezett balliberális oldalon lassan egyedüli messiásjelöltként számon tartott Bajnai Gordon. (Lásd még mai Gerő-interjúnkat.)
A volt miniszterelnök az általa létrehozott és finanszírozott Haza és Haladás Alapítvány blogoldalán hozta nyilvánosságra Köztársaság, kiegyezés, kilábalás – Vízkeresztkor Magyarországról című írását.
„Másfél év orbáni hatalomgyakorlása alapján egyértelmű, hogy a kormány a történelmi lehetőséggel nem pusztán nem élt, hanem kifejezetten visszaélt vele: az eredeti célok mindegyikével(!) ellentétes irányba vezeti Magyarországot. Az erőszakos hatalomvágynak, a gazdasági hozzá nem értésnek és a cinikus társadalomszemléletnek olyan sajátos kormányzati ötvözete alakult ki Magyarországon, amelynek eredményeként Ady és mindannyiunk kompországa most ismét felhúzza az – évtizedek tévútjai után éppen csak kivetett – horgonyt, és megint elhagyja a nyugati partot” – írja a volt miniszterelnök.
Fotó: Gáti András
Majd hozzáteszi: „Módszeresen, csigolyánként törték el a magyar demokrácia gerincét.” Bajnai szerint a Fidesz vezetése „előre kitervelt programmal rendelkezett a Harmadik Köztársaság felszámolására”. A politikus úgy véli, hibás döntések és a „hatalomnak szándékosan a közérdekkel szemben való gyakorlása” is közrejátszott a jelen helyzet létrejöttében, ráadásul „2012 Magyarországának rosszul kormányzó, de nehezen leváltható kormánya van”.
Csőd?
A gazdaságról szólva Bajnai kijelenti: „Magyarország ma minden objektív mutató szerint súlyosabb helyzetben van, mint a 2008-as válság kitörését követő első hullámban. Csak emlékeztetőül: a forint árfolyama, az államadósság, az országkockázati mutató és a forintkötvények reálhozama mind az elmúlt 20 év legrosszabb szintjén állnak, negatív rekordokat döntenek… A kormány ma egyszerű választás előtt áll: IMF készenléti hitel, szigorú feltételekkel, vagy államcsőd, annak tragikus rövid és hosszú távú következményeivel.”
„Az IMF-fel aláírandó készenléti hitel ma az egyetlen reális módja a csőd elkerülésének” – állítja a politikus. Majd megjegyzi: „A megállapodásra azonban csak akkor van esély, ha a kormány kész szoros ellenőrzés mellett visszatolatni a zsákutcából.” Ennek első eleme, hogy „az egyensúly érdekében tartós és valós szerkezeti reformokat hajt végre a közkiadások terén (pl. közösségi közlekedés, állami vállalatok támogatása, közszféra hatékonysága)”. A második pillér, hogy „a növekedés helyreállítása érdekében korrigálja az eddigi intézkedéseit (pl.: ésszerűsíti az adórendszert, úgy csökkenti a bérterheket az alsó jövedelmi szegmensben, hogy azt ellentételezi máshol, helyreállítja a külföldi tőke- és hitelvonzó képességet a különadók kivezetésével, vagy újragondolja a munkaerő-piaci szabályozás új és régi anomáliáit. stb.)”. A harmadik pedig a következő: „Intézményi garanciákat nyújt, hogy a készenléti hitel lehívását követően sem tér vissza az irracionális, hatalmi alapú gazdaságpolitikához (MNB, költségvetési átláthatóság, visszamenőleges jogalkotás tilalma, sarkalatos törvények szűkítése a kormányozhatóság érdekében)”.
Bajnai felrója Orbánnak az úgymond szegényellenes politikát, s úgy ítéli meg, hogy a romaintegráció terén „látszattevékenység” zajlott. „Jelenleg a válság és a rossz politika közös eredményeként súlyos és szinte visszafordíthatatlan anyagi és mentális kettészakadás küszöbén áll a magyar társadalom, amelyet lassítani és visszafordítani a mindenkori kormányzat kötelessége lenne” – állítja a volt kormányfő.
Bajnai a Terror Háza egy rendezvényén november végén – cikkünk itt
Fotó: Kummer János
Magyarország nemzetközi helyzetével kapcsolatban úgy véli: „Ami az elmúlt 18 hónapban történt, az emberemlékezet óta nem tapasztalt mélységbe taszította az ország nemzetközi megítélését és ezzel összhangban a nemzeti érdekérvényesítő képességét is. Szövetségeseink kezdeti értetlenségét mára az aktív kritika, az elhatárolódás és újabban, a példa nélküli ellenakciók követik. Eközben a szövetségesi rendszeren kívüli partnereink óvatos, pragmatikus távolságtartással figyelik a magyar helyzet alakulását.”
És aztán?
Bajnai kormányváltásban bízik.
„A kétharmados többség és a cselekvés sürgető kényszere okán a legkedvezőbb forgatókönyv a jelenlegi kormány átfogó önkorrekciója lenne. Ezt a hosszú távú érdekek alapján kizárni nem lehet, de a Fidesz mai vezetése, eddigi működése és finanszírozási háttere ilyen fordulatot ezúttal sem valószínűsít. Ezért most, 2012 januárjában, bő két évvel a jelenlegi ciklus lejárta előtt a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek legfőbb reménye már a mielőbbi kormányváltásban van.”
Állítja, „az egyéni választókerületekre épülő választójogi törvény szinte megkerülhetetlenné teszi a számottevő demokratikus ellenzék erőinek együttműködését”. Ám ha meglesz a remélt győzelem, „az új kormánynak kész, azonnal alkalmazható programmal kell rendelkeznie: a köztársaság, a kiegyezés és a kilábalás programjával… a minden szempontból kivérzett gazdaságnak és kifáradt társadalomnak azonnali irányváltást kell érzékelnie, ellenkező esetben az új kormány legitimációja gyorsan szertefoszlik”.
Az úgynevezett kiegyezés programja „konszenzust teremt abban, hogy sem az inga újbóli kilengése, sem a bosszúállás nem lehet megoldás a köztársaság helyreállításakor”.
Bajnai szerint: „Az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy új, ciklusokon átívelő széles társadalmi megegyezést teremtsen alapvető nemzeti céljaink tekintetében. Ehhez pedig a mai jobboldal demokratikus meggyőződésű szavazóinak beleegyezésére éppúgy szükség lesz, mint a határozott politikai kötődés nélküli vagy baloldali szavazókéra. Az ország nem bírja ki, hogy négyévente a legalapvetőbb elvi kérdések képezzék a politikai küzdelem tárgyát.”
