A médiaelemzés célja, hogy az M1, az RTL Klub és a TV2 esti híradóinak vizsgálatával bemutassa, az adott héten milyen arányban jutnak el bizonyos hírek a választókhoz. Most a november 7. és december 2. közötti négy hét hétköznap esti híradókat vizsgálták.
Miközben a bűnügyi hírek már az M1 Híradóját is elárasztják, politikára egyre kevesebb időt hagyva, a közszolgálati televízió híradója egyre nyíltabban a kormányzati kommunikációs elemeket közvetíti, amiket az ellenzéki megszólalások nem tudnak elrontani. Legyen szó címadásról vagy témaválasztásról, az M1 Híradója távolabb került a független és kiegyensúlyozott tájékoztatástól, mint korábban bármikor. A híradó számára már nem akadály a jegybankelnök személyes támadása vagy épp a hitelminősítő intézetek szakmai hitelességének megkérdőjelezése – olvasható az elemzésben.
Mindeközben ellenzéki reakciót jellemzően két kormánypárti megszólaló közé tesznek, vagy ha önálló javaslatról van szó, akkor háromszor fél-egy percben túlesnek rajta két hosszabb összeállítás között. A pártra szabott támadásból a Demokratikus Koalíció mellett kijutott az LMP-nek és az MSZP-nek is, előbbi a taglétszám kapcsán kapott külön bejátszást, míg a legnagyobb ellenzéki pártról a múlttal való szembenézés miatt készült egy hosszabb riport.
A hírfolyam egészében a Fidesz kétharmados-háromnegyedes többséggel szerepelt, az ellenzéki pártoknak jutó figyelem pedig egyre inkább egyenlően oszlik meg: a novemberi mérésük szerint az MSZP kezdi elveszíteni biztos vezető ellenzéki szerepét. Tény ugyanakkor, hogy a pártelnök egyéni eredményei tovább javultak: Mesterházy Attila négyből háromszor lett a hét legtöbbet szereplő ellenzéki politikusa.
