A pozsonyi kormány a szükségállapottal reagált arra, hogy a szlovák orvosok mintegy harmada felmondott, ezért december elsejétől több kórház nem tudná ellátni feladatait. Az ügyvezető miniszterelnök külön kiemelte, hogy “nagyon-nagyon nehezen meghozott döntésről” van szó, de más megoldás nem mutatkozott. Az érintett kórházak többsége észak-szlovákiai, hatban közülük a szükségállapot “csak néhány napig, legfeljebb egy hétig” tart és csak a felmondások által veszélyeztetett osztályokat, konkrét orvosokat érinti. Nekik a törvény munkakötelezettséget ír elő, megvonja tőlük a sztrájkjogot.
Radicová kormányfő újra felszólította az orvosokat, fogadják el a kormány kompromisszumos béremelési ajánlatát, térjenek vissza betegeikhez. A kormány mintegy 300 eurós általános béremelést ajánlott az orvosoknak, míg azok 707 eurós átlagos béremelést követelnek. Radicová szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a követelés teljesíthetetlen.
A szlovákiai kórházakban kialakult feszültségeket már érzik a páciensek is. Több intézményben elhalasztották a november végére, december elejére tervezett műtéteket. A hatályos törvények szerint a kormány 90 napra hirdethet ki szükségállapotot. Abban a kilenc kórházban, ahol a legtöbb felmondás történt, a kormány a lehető legrövidebb ideig tartaná fenn a szükségállapotot.
Itt ki fog gyógyítani?
Magyarországon feleakkora fizetésemelésért küzdenek az orvosok, akik szlovák kollégáikhoz hasonlóan szintén az ország elhagyásával fenyegetőznek. A rezidensek ma a Fidesz-frakcióvezetővel egyeztetnek, mert az ágazat irányítóival nem jutottak dűlőre. A szakorvosjelöltek úgy látják, Lázár János közbenjárása kell a tárgyalások felújításához a szakállamtitkársággal. A kialakult helyzetről a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Duna TV közbeszéd című műsorában azt mondta, egy kezdő orvos béréből lassan éhen halni sem lehet. Éger István szerint mintegy 200 milliárd forintos támogatás kellene ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátás megfelelően tudjon működni, és a munkaerő is stabilan megmaradjon – írja a hirado.hu.
A kamara elnöke azt mondta: nem zárható ki, hogy Magyarországon is kialakulhat egy, a szlovákiaihoz hasonló helyzet. Aggasztó, hogy teljes osztályok tették letétbe felmondásukat, de az orvoshiány leginkább a területi eloszlástól függ, az ellátás biztonsága pedig már most is számos helyen megkérdőjelezhető. Éger István úgy véli, az “értelmes és érdemi” tárgyalásokat nem lesöpörni kellene az asztalról, nem kellene eljutni addig, hogy a beszállítók csak készpénzért szállítanak gyógyszert, eszközt a kórházaknak. Arra a miniszteri bejelentésre, amely szerint nem lesz pénz általános béremelésre, és csak mintegy 15 milliárd forintot tudnak majd pótlékrendezésre fordítani, a kamara elnöke úgy reagált: emiatt még több orvos hagyhatja el az országot, ami nemcsak a betegellátást veszélyezteti, hanem elképesztően nagy terhet ró azokra az orvosokra, akik maradnak.
Az intézmények államosítása Éger szerint nem megoldás, mert pusztán strukturális reformokat jelent, javítással pedig nem “kecsegtet”. A MOK elnöke szerint a “tűzoltáshoz” első lépcsőben mintegy 100 milliárd forintot kellene fordítani az alapellátásra, és további 100 milliárdot arra, hogy stabilan megmaradjon a munkaerő. Éger István szerint azonban ezek nem a végső intézkedések, csak az első lépések.
