Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a tizennégy év után megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel 9 évre a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg).
Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik. A bírósági hivatal elnökének feladata lesz a többi között, hogy – az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében – másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.
Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez majd. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból – egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyiből – fog állni. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok tölthetik be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választják maguk közül.
Az államfő vagy az OBT kétharmados többséggel hozott indítványára a parlament megfoszthatja tisztségétől a bírósági hivatal elnökét.
A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja – a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül – kétharmados többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.
A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és – amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik – a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
