Szalai Annamária levelében tájékoztatta a magyar médiaszabályozást érintő kérdésekről a helyettes államtitkárt, köszönetet mondott azért, hogy az amerikai külügy ilyen kiemelt érdeklődéssel tanulmányozza a magyar médiaigazgatás gyakorlatát, ugyanakkor felhívta a politikus figyelmét arra a tényre, hogy “a jelentés magyar médiaszabályozást érintő része számos téves vagy pontatlan megállapítást tartalmaz” – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Szóvivői iroda MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
Szalai Annamária levelében rámutatott arra, hogy Magyarországon a hatóság elnöke az új médiatörvény felhatalmazása alapján valóban alkothat rendeleteket, de ezek csak a hírközlési ágazat működését érintik. Azaz a hatóság elnökének semmiféle olyan tárgykörben nincs rendeletalkotási joga, amellyel a média szabad működését korlátozhatná.
A hatóság elnöke levelében kifejti, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a hatályos médiaszabályozás szerint pénzbírság nem szabható ki, ezért alaptalan a külügyi államtitkár aggodalma, mely szerint kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiaszolgáltatókra, akár “950.000 dolláros” pénzbírság kivethető lenne.
Szalai Annamária arra is felhívta a helyettes államtitkár figyelmét, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és azt számos európai országban is alkalmazzák, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban.
Thomas Melia július 26-án aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban az amerikai képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa “kiegyensúlyozatlannak” és “az emberi méltóságot sértőnek” minősített híradásokkal kapcsolatban.
