Az adósok három csoportjának igyekszik mentőövet dobni a kormány hétfőn bejelentett mentőcsomagja, de igazán senkit sem karol fel – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. Az árfolyam rögzítése levegőt biztosít azoknak, akik átmeneti nehézségekkel küzdenek, de ha már kialakult az adósságcsapda, akkor nem segít ez a lehetőség. Amennyiben átmeneti bajba került valaki, annak valós támogatást nyújt, de akik hosszú távon kerültek bajba, azoknak nem. Az elemzés szerint a kormány ott követi el a hibát, hogy túlzott várakozásokat teremtett a kérdésben.
Az adósok három csoportja közül az első az átmeneti nehézségekkel küzdőké, akik kis segítséggel képesek megoldani a problémáikat. Számukra szinte tisztán banki eszközökkel lehet menőtövet nyújtani, erre eddig is volt lehetőség, például az átmenetileg csökkentett részletekkel, vagy a futamidő hosszabbításával. A második csoport tagjai összetettebb problémákkal állnak szemben: bankhitel, személyi kölcsön, közüzemi tartozás is fennáll, és ebben az esetben a bankoknak nincs eszközük segíteni, szükséges az állam belépése. A harmadik csoport azoké, akiknek már mindenképpen elárverezik a házát. Esetükben a lakhatás megteremtése az egyetlen cél, de ebben ismét állami szerepvállalás kell.
A kormánynak kötött mozgástere van a segítségnyújtásban. Jelentős állami forrásokat pénz hiányában nem lehet befektetni, de olyan egyoldalú lépéstől is tartózkodni kell, ami a bankok hitelportfólióját teszi tönkre. A társadalom várja a megoldást, de lehetőleg nem az adófizetők pénzéből. A bankok szintén nyomás alatt tartották a kormányt, mert a tulajdonosaik felé fel kellett mutatni valamilyen pozitív jövőképet, például, hogy állami beavatkozással javul az adósok törlesztési hajlandósága – írja elemzésében a Policy Agenda.
Az árverezési moratórium kivezetése elsőre társadalompolitikailag valódi mentőövnek tűnik, de valójában inkább azt szolgálja, hogy a sok lakás ne kerülhessen ki egyszerre az ingatlanpiacra. Ez annyiban az eladósodottak érdeke is, hogy elárverezett lakásuk után ne nyomott vételárat kapjanak. A komoly fizetési nehézségekkel küzdők számára a Nemzeti Eszközkezelő Társaság jelenthetné a megoldást, amely megvásárolja a bedőlt hitelek fedezetésül szolgáló lakásokat és azokat bérbe adja a volt tulajdonosoknak. Ugyanakkor továbbra sem látható, hogy miből képes finanszírozni ezt a rendszert az állam.
A Policy Agenda szerint valódi segítség lehetne az, hogy az állam kedvezményes kamattal támogatja a nagyobb lakásukat kisebbre cserélőket. Ez a lépés ugyanakkor ismét csak azoknak lehet érdemi lehetőség, akik átmeneti nehézségekkel küzdenek. Az ötelemű megállapodásból az euróalapú jelzáloghitelezési moratórium feloldása nem jelent senkinek sem valódi segítséget, egyedül a kormány menekül meg egy Európai Unió jogrendjét sértő lépés miatti kötelezettségszegési eljárástól.
A kormány politikailag rövid távon képes lehet profitálni a most bejelentett csomagból, de a nyáron újrainduló kilakoltatások ismét azt sugallják majd a választók számára, hogy mégsem kezelte kellőképpen a kormányzat ezt az ügyet. Azt pedig továbbra sem lehet tudni, hogy hosszabb távon mi lesz azokkal a családokkal, akik elveszítik lakásukat, és esetleg még továbbra is adóssággal kénytelenek új életet kezdeni. Az ő esetükben egy állami bérlakásrendszer lehetne a valódi segítség, de ennek a feltételei egyelőre nem adottak.
