Az Európai Unió szabályozása szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik, és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. A módosításra elsősorban a nemzetközi menetrendek harmonizációja miatt volt szükség. Az óráinkat legközelebb 2011. október 30-án kell majd átállítanunk.
Az óraátállítás célja eredetileg az energiatakarékosság volt, de ma már többen vitatják, hogy a módszer valódi spórolást jelenthet. Ugyanakkor a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt szerint a nyári időszámításnak köszönhetően évente 6 milliárd forintot spórol meg az ország. Ez egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg.
Az óraátállítás egész Európában egységesen alkalmazott módszere azon alapul, hogy március 21-e és szeptember 21-e (azaz a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Ha az ébrenléti idő – a 7 és 22 óra közötti időszak – egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni.
A Mavir adatai szerint a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos – 2000-4000 MWh – fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Ez a napi mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne.
Az óraátállítás emellett nemcsak a napi energiafogyasztásunkra, hanem a kedélyállapotunkra, a munkavégzésünkre és a kapcsolatainkra is kihat. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a nyári-téli időátállítás megzavarja az emberek bioritmusát is, ami némely esetben fáradékonysághoz, koncentrációzavarhoz, ingerültséghez vezethet.
AJÁNLOTT LINK:
Nyári időszámítás (Wikipédia)
