Ennek megfelelően szombatról vasárnapra virradó éjjel, hajnali három órakor kettő órára kell majd visszaállítani az óramutatókat. Az óraátállítás a hetvenes évek olajválsága után először Franciaországban vált bevett szokássá: akkor az intézkedéstől azt remélték, hogy így jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak majd meg. Ez bizonyos tekintetben valóra is vált, ám mostanra már az óraátállításnak több az ellenzője, mint a támogatója. A társadalom megváltozott életvitele miatt ma már az óraigazítás valójában több energiát követel, mint amennyit megspórol – mutatnak rá a kritikusok.
Az óraátállítás emellett nemcsak a napi energiafogyasztásunkra, hanem a kedélyállapotunkra, a munkavégzésünkre és a kapcsolatainkra is kihat. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a nyári-téli időátállítás megzavarja az emberek bioritmusát is, ami némely esetben fáradékonysághoz, koncentrációzavarhoz, ingerültséghez vezethet.
Magyarországon az 1920-as évektől kisebb-nagyobb megszakításokkal volt már téli-nyári időszámítás, folyamatossá azonban csak 1980-tól vált. Az évi kétszeri óraátállításra vonatkozó szabályokat legutoljára 1996-ban reformálták meg: ekkor az EU irányvonalának megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete, amely március utolsó vasárnapjáig tart majd.
AJÁNLOTT LINKEK:
