Az új alkotmányról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián Paczolay Péter kifejtette: “hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések” alapján bízni lehet abban, hogy az új alkotmány – a testület hatáskörének tavaly novemberi átmeneti szűkítése után – helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét, amit a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezett.
Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) a hatáskör csökkentésével kapcsolatos vitákban nem szólalt meg, mindössze rögzítette: a testület jogköre az utólagos normakontrollra bocsátható törvények tárgyát illetően megegyezett a nyugat-európai államokban megszokottal. Rámutatott, az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye alakult ki: egyrészt hogy a testület hatásköre szabályozási tárgyuktól függetlenül minden jogszabályra terjedjen ki, másrészt hogy az alkotmánysértő törvényeket megsemmisíthesse. “Az új alkotmány alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálati joga meg kell hogy feleljen ennek a két feltételnek” – jelentette ki.
Paczolay Péter szólt arról is: az AB nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezhessen a testületnél, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék. Felhívta a figyelmet arra, a hatályos szabályozás törvényben meghatározott esetekben bárki számára lehetővé teszi, hogy utólagos absztrakt normakontrollt indítványozzon. Mint mondta, ez az a terület, ahol az Alkotmánybíróság hatásköre nemzetközi viszonylatban is szokatlanul szélesnek nevezhető.
“A lényeg az, hogy az európai elvárásoknak megfelelően azok a természetes személyek, akik alkotmányos jogaik megsértését érzékelik, az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak valamilyen módon” – mondta.
Az AB elnöke a jelenleg csak a köztársasági elnök előtt nyitva álló előzetes normakontroll kiterjesztésének ötletéről közölte: az alkotmányozó döntésének tartják, hogy mely tárgyakban és mely indítványozóknak teszi lehetővé az előzetes normakontroll kezdeményezését. Fölvetette viszont a fontos nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának kötelezővé tételét, mert – folytatta – azt szűrték le, hogy például a lisszaboni szerződés esetében célszerűbb lett volna előzetes normakontrollt végezni.
