A Népszava szerint a hatályos törvénnyel ellentétesen módosította a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) alapító okiratát az államfő. Schmitt Pál a KEH-en belül három hivatalt hozott létre, egy helyett három államtitkári fizetést, és egyéb juttatást – autó, titkárság – ad.
Az új hivatalok egymás mellé rendeltek, fölöttük csak az államfő áll, akihez ezeken túl – egy, a hivataloktól független, sőt kifejezetten hivatal nélküli – hivatalvezető-helyettes is tartozik – írja a lap. Az átszervezést Schmitt Pál saját hatáskörében hajtotta végre.
A Népszava szerint az államfő másban is formabontó volt, hiszen a magáról elnevezett díjat úgy alapította meg, hogy azon a hivatalos magyar címert kiegészítette egy angyalpárral. Ezt a Magyar Közlönyben tette közzé. Schmitt Pál az egyik általa alapított – a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel – kitüntetést októberben már át is adta öt fiatalnak. .
Az állami címer megjelenítését ugyanakkor az alkotmány szabályozza, az [1990. évi LXV. sz. törvényben 1§. (6) 2], a törvényhozás meg is tiltotta a nemzeti jelképek korlátlan használatát. Mint korábban megírtuk, a KEH nemrég már benyújtotta alkotmánymódosító javaslatait, de a javaslatot egy nap után levették a hivatalos honlapokról. Az indoklás szerint azért, mert a szöveg “pontosításra vár”.
Az angyalos címer egyébként az úgynevezett osztrák-magyar középcímert idézi. A monarchia felbomlása után Károlyi Mihály 1918. novemberében rendelte el az úgynevezett Kossuth-címer használatát. A Horthy-korszakban tértek vissza a koronás középcímerhez. A polgári lobogókon ekkor hivatalosan a cser- és olajágas kiscímer, a katonai lobogókon és a pengőn az angyalos címert használták.
AJÁNLOTT LINKEK:
Schmitt felülírta a törvényt és új címert alkotott (Népszava)
Alapító Okirat (KEH)
Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek (nemzetijelkepek.hu )
