Az ügyészség szerint Rohac még 1997. július 3-án közreműködött egy Bentley luxusgépkocsi felrobbantásának kísérletében. A merénylet célpontja egy ismert vállalkozó lett volna, ám a rosszul rögzített, illetve az alumíniumötvözetből készült alvázhoz mágnessel nem tapadó, távirányítóval vezérelt bomba nem lépett működésbe, hanem leesett az úttestre. A vádhatóság szerint a robbanószerkezet 3320 gramm semtex felhasználásával készült, és ha felrobbant volna, nem csupán a gépkocsit és utasait tépi szét, hanem 400-500 méteres körzetben rombol, úgynevezett ölőhatása a szakértők szerint legalább 200 méteres körben érvényesülhetett volna. Az ügyészség mindezek alapján előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg a középkorú szlovák férfit.
A per vége felé, szeptember 30-án az ügyész fegyházbüntetést, a védő pedig felmentést kért. A vádhatóság szerint kétsgékívül bebizonyosodott Rohac bűnössége, a védelem viszont úgy véli, a perdöntőnek szánt bizonyítékot, a vádlott ujjlenyomatát szabálytalanul kezelték, így az bizonyítékként nem használható fel. A mindvégig géppisztolyos, símaszkos kommandósok által őrzött, kéz- és lábbilincset viselő Jozef Rohac sem a bírósági tárgyaláson, sem az azt megelőző rendőrségi kihallgatásokon nem tett részletes vallomást. A bíróságon először mindössze azt mondta, nem érzi bűnösnek magát. Ehhez kedden az utolsó szó jogán csak annyit tett hozzá: csatlakozom az ügyvédhez.
Kedden kihirdetett ítéletével a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette Rohacot az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól, de robbanóanyaggal, illetve robbanószerrel visszaélésért elítélte. Rohac köteles 156 ezer forint bűnügyi költséget megfizetni, a fennmaradó 3 millió 108 ezer forintos költséget az állam viseli.
Krecsik Eldoróda bíró a szokásosnál jóval részletesebb és hosszabb szóbeli ítéletindoklásnál kiemelte, hogy csak közvetett bizonyítékok álltak a bíróság rendelkezésére. A bíróság sok hiányosságot és hanyagságot tapasztalt a nyomozás során. A bírónő szerint érthetetlen, hogyan fordulhattak ilyen súlyú ügyben elő ilyen súlyos hibák: így nem bizonyítható, hogy Rohacnak egyáltalán bármi köze lett volna a merényletkísérlethez, viszont a Fővárosi Bíróság szerint bebizonyosodott, hogy a robbanószerkezetben talált ujjnyomtöredék tőle származik.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezést jelentett be annak érdekében, hogy mondják ki bűnösnek Rohacot az emberölés kísérletében is, és súlyosítsák büntetését. Rohac és védője pedig felmentésért fellebbez.
A bíróság az ítélet kihirdetése végén az előzetes letartóztatást azonnali hatállyal megszüntette, ami jogerős, mert valamennyi érdekelt – az ügyész is – tudomásul vette. Jozef Rohacot azért helyezte szabadlábra a Fővárosi Bíróság, mert a terhére rótt kis súlyú bűncselekmény és a viszonylag enyhe büntetés kiszabása nem indokolja az előzetes letartóztatás fenntartását. Ráadásul Rohac a kiszabott büntetés nagy részét már letöltötte.
