Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklatot Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP-frakció zárt ülésén mondta.
A beszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlenek juttatták el több szerkesztőséghez, de elsőként a közrádió döntött úgy, hogy sugározza. Az máig nem ismert, ki volt a “kiszivárogtató”, de a Magyar Nemzet szerint a befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre tette.
A beszéd sokakban felháborodást keltett, Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot váltott ki. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.
A kormányoldal széles körű népszerűségvesztését meglovagolva a Fidesz az önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be. Az önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP győzelmet aratott, és 72 órás ultimátumot adott a kormánynak.
A kabinet a helyén maradt, de Gyurcsány bizalmi szavazást kért maga ellen, és a kormánypárti képviselők egyhangúlag álltak ki mellette. Az őszödi beszéd nemcsak idehaza, hanem szerte a világban nagy port kavart.
A következő két évben többször voltak még utcai harcokba torkolló tüntetések. Számos tüntető, illetve az oszlatásban részt vevő rendőr sérült meg. A sérült civilek kártérítési pereket indítottak, sokukkal peren kívüli megegyezés született.
A rendőrök közül csak keveseket sikerült felelősségre vonni. Sokan úgy vélik, hogy a folyamat részeként erősödtek meg a szélsőjobboldali mozgalmak. Az ebben az időszakban történt eseményeket, emberi jogi visszaéléseket most egy parlamenti albizottság vizsgálja.
Gyurcsány Ferencnek mindig az volt az álláspontja, hogy nem ő, hanem általában a politika hazudott, ő erről lerántotta a leplet “szenvedélyes” szónoklatával. Azóta a volt kormányfő Orbán Viktort rendszeresen vádolja azzal, hogy voltaképpen ő is becsapja a választókat.
A jelenlegi kormányfő hétfőn napirend előtt értékelt és az ellenzék rögtön figyelmeztette is arra, hogy a “valóságtagadó beszéd kora lejárt”. Mesterházy Attila egy mai lapinterjúban is azzal vádolta Orbán Viktort, hogy becsapja a választókat, csak október 3-a után tárja fel valódi céljait.
2006 őszén gyáva nyulas játékot űzött Gyurcsány és Orbán. A játékelmélet ismerői szerint ugyanis minden kormány blöfföl. Az őszinteség csak ellenzékből értelmezhető. Ugyanakkor a hatalom nem csaphatja be korlátlanul a közvéleményt, mert előbb-utóbb nem hisz senki neki.
Ezen alaptételek mentén a társadalomkutatók szerint el kell különíteni a hazugságot, a megtévesztést és a blöfföt. A politikus csak blöfföl, amikor olyan dolgot jelent be, amelyről érzi, talán tudja, hogy csoda folytán lehet elkerülni éppen az ellenkezőjét.
A ma is kormányzó Fidesz 1998 tavaszán azt hirdette, hogy hatalomra kerülése után a gazdasági növekedés eléri a 7 százalékot. Noha az elemzők többsége ezt blöffnek minősítette, ma Matolcsy György ugyanezt a növekedést ígérte igaz 3-4 év távlatában.
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között gyáva nyúl játék folyt. (Ez tulajdonképpen az a helyzet, amikor két autó elindul egymással szemben, és az a kérdés, mi történik: egymásba ütköznek, valamelyik fél elkapja a kormányt, vagy mindketten kitérnek. Aki kitér az a gyáva nyúl.)
A játékelmélet ismerői szerint Gyurcsány Ferenc korántsem vonult vissza. Egyszerűen félreállt, arra vár, hogy politikai ellenfelei átlépjék azt a határt, ami a blöff, a megtévesztés és a hazugság között van, mert a választó csak a nyilvánvaló hazugságokhoz tud egyértelműen viszonyulni.
Budapesten az őszödi beszéd kiszivárgásának negyedik évfordulóján is lesz tüntetés, a Kossuth térről a Szabadság térre vonulnak a tervek szerint a résztvevők.
AJÁNLOTT LINKEK:
Négy éve tudjuk, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este (Magyar Nemzet Online)
A beszéd hanganyaga
A beszéd teljes szövege (Népszabadság Online)
