Belföld

Volt ÁSZ-vezető a Jobbikban

Az állami vagyon követhetetlen eltűnését övező érdektelenség vezette a Jobbikhoz Nyikos László volt számvevőszéki alelnököt. Forradalmi erőszakkal a Jobbik nem venne vissza volt állami vagyont, mint ahogy a hazai cégek támogatását is csak a törvényes keretek között tartja elképzelhetőnek a közgazdász, aki minden bizonnyal tagja lesz a következő Országgyűlésnek. Cigányozásról, zsidózásról is szó esett. Interjú Nyikos Lászlóval.

Az Állami Számvevőszék alelnöki tisztségétől milyen út vezetett a Jobbik országos listájának 18. helyéig?

Nem volt tisztességes – sőt semmilyen – elszámoltatás 1990-ben. Az akkor még létező állami vagyont úgy privatizálták, úgy kezdték meg a kárpótlást, hogy nem tudták, mi mennyit ér. Akkor én ezt szakmai hozzá nem értéssel magyaráztam. Húsz év alatt a mindenkori kormány által benyújtott állami zárszámadást mindegyik Országgyűlés, illetőleg a többsége úgy fogadta el, hogy az állami vagyonról gyakorlatilag nem volt benne semmi. Ez döbbenetes: gondolja el, ez olyan, mintha egy társaság pénzügyi beszámolót készítene, amelyben nem szerepel az eszköz-, forrás-, és vagyonmozgás. Talán a legnagyobb személyes traumát számomra az 1997-es adósságcsere okozta. Akkor úgy vett át 1700 milliárd forintnyi nemzeti banki adósságot a költségvetés, hogy nem mutatták ki, nem engedték megvizsgálni a számvevőszéknek, mi is szerepel pontosan ebben az összegben. Ez hatalmas trükk volt.

Úgy látja, hogy ezt csak politikai szerepvállalásával lehetne „kiegyenesíteni”?

A mai napig nem tudom megmondani, hogy hozzá nem értésből vagy felelőtlenségből fogadták-e el az akkori parlamenti képviselők az MNB és a kormány javaslatát. Ott ültem a költségvetési bizottság ülésén. Döbbenetes élmény volt tapasztalni, hogy amikor próbáltam elmagyarázni, hogy ezt az adósságtömeget meg kellene vizsgálni, az ellenzék csak üldögélt, mintha valami egészen semleges ügyről lett volna szó.

Miért pont a Jobbikot választotta?

Azért, mert egyedül ott láttam elszántságot arra, hogy nézzük már meg végre, mije is van ennek a szerencsétlen államnak. Másutt nem találtam fogadókészséget: írtam a tanulmányaimat, tanítottam egyetemeken, és ez senkit nem érdekelt. Balczó Zoltán és ezek a fiúk vagy öt esztendeje úgy gondolták, hogy érdemes odafigyelni a tapasztalataimra.

A Jobbikkal kapcsolatos rasszista felhangok nem zavarják?

Rasszista? Uram, abban mi a rasszizmus, amiről eddig beszéltem?

A világon semmi. De a párt, amelynek ön az országos listáján szerepel, bizony tesz rasszista kijelentéseket.

Nem vagyok a párt tagja, tisztséget nem viselek. A magam részéről mindazt, amit szakmailag helyesnek vélek, elmondom, leírom. Nem foglalkoztam rasszista kérdésekkel. Rasszizmust a Jobbik programjában, egyetlen hivatalos megnyilatkozásában sem tapasztaltam. Az, hogy valaki mond valamit a kampány hevében, hát Istenem. Lehet, hogy nem is gondolja komolyan.

Azért antiszemita és cigánygyűlölő kifejezésekért nem mennek a szomszédba.

Nézze, elárulom magának, mert nem titok: én az MSZMP tagja voltam. Amikor felkértek a Jobbik vezetői, nekik is elmondtam, nehogy utólag kelljen magyarázkodni. Ezt csak azért mondom, mert annyi cigányviccet, vagy zsidóviccet, mint amennyit az egykori állampártban meséltek, azóta se hallottam. Hol kezdődik a rasszizmus? Honnan kell ezt komolyan venni?

A cigánybűnözés kifejezés önmagában is rasszista…

A cigánybűnözés kifejezést helyénvalónak tartom, használják kriminológusok is. Ahogy van gyerekbűnözés is. Ezzel nincs minősítve a cigányság. Bizonyos szabálytalanságok, törvényszegések kötődnek ehhez az etnikumhoz, lássuk be. A világon nem volt még a Jobbik, amikor ezt a jelenséget tapasztaltam, megéltem, bár akkor nem is volt annyira jellemző, mint napjainkban – ez az utóbbi 20 év terméke. Nevezték ezt megélhetési bűnözésnek, de ettől még az, ami. Hogy a Jobbik nevén nevezte a dolgokat, azt nem tatom elítélendőnek. Egyébként nem azért kerültem a Jobbik országos listájára, hogy cigánybűnözéssel foglalkozzak.

Az antiszemitizmus vádját sem tatja igaznak? Beszélnek metéltekről, az izraeli karvalytőke terjeszkedéséről….

Ne haragudjon, Ön a FigyelőNetnél dolgozik, gondolom gazdasági szakember, és akkor elkezdi az antiszemitizmust feszegetni. Ne haragudjon…

Ön nagyon előkelő helyen szerepel az országos listán. Azt gondolom, be fog jutni a parlamentbe. Ezt hogy látja?

A csillagok mai állása szerint igen. De majd eldöntik a választók.

Akkor Ön a Jobbik frakciójának tagja lesz, és ilyen ügyekben a frakciófegyelem kötni fogja. Ha mondjuk a leendő frakcióvezető cigányozik vagy zsidózik, akkor ön ott fog ülni mögötte.

Ön azt gondolja, hogy a Jobbik-frakció cigányozni meg zsidózni fog az Országgyűlésben? Ne tessék már ilyet feltételezni! Hát nincs ebben az országban elég probléma? Tessék már az embereket felnőttnek tekinteni!

Voltam Jobbik kampánygyűlésen, és ott foglalkoztak ezzel, méghozzá elég intenzíven.

Egy dolog a kampány, és egy másik dolog a parlamenti frakció. A kampányban elhangzó dolgokat nem érdemes egy leendő frakcióra kivetíteni. A parlament nem erre való, ott törvényeket kell alkotni.

Így legyen.

Így legyen, pontosan ezért megyek oda.

Részt vett a Jobbik gazdasági programjának megírásában?

A tollat nem én fogtam, de részt vettem a gazdasági kabinet ülésein, és jó néhány gondolatom bele is került a programba.

A párt honlapján azt írják önről, hogy fontosnak tartja a magyar emberek képviseletét a multinacionális nagyvállalatokkal szemben. A programban pedig az szerepel, hogy stratégiai ágazatokban visszaállamosítanának multinacionális cégeket.

Amit lehet, persze. Sosem voltam abban az értelemben privatizációpárti, hogy elfogadtam volna azt a dogmát, hogy az állam rossz gazda. Abban hiszek, hogy az állami tulajdonban lévő gazdálkodói vagyont is lehet jól, rentábilisan és tisztességesen kezelni.

Az állami tulajdon megerősítésére hol lát lehetőséget?

Mindenekelőtt meg kell nézni, hogy ami állami tulajdonban van még, azt hogyan lehet rendbe tenni. Mondok egy konkrét példát: a Hollóházi Porcelángyárnak vagyok a felügyelőbizottsági elnöke. Azért vállaltam ezt a tisztséget, hogy a gyakorlatban is lássam, miként lehet állami tulajdonban megtartani egy részvénytársaságot, amely a magyar tradíciókat hordozza, és közvetlenül meg közvetve ezer embernek ad munkalehetőséget egy elég szegény vidéken. Ezt a céget is meg kell tartani, de természetesen nem úgy, hogy a veszteségét az állam tartósan finanszírozza. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között rentábilisan működtethető.

Miféle visszaszerzésre gondolnak? A pécsi vízmű államosítása követendő példa?

Természetesen erőszakkal volt állami vagyont visszavenni nem lehet, tárgyalni kell, és ha úgy alakul, fizetni kell érte. Annektálásról és forradalmi erőszakról nem lehet szó. A konkrét ügyeket egyesével meg kell nézni, és ki kell találni, mit lehet tenni.

A Jobbik programjának egyik passzusa szerint az esetlegesen kivonuló multinacionális vállalatok helyét magyar cégek vehetik át, viszonylag gyorsan. Mit jelent ez konkrétan?

Egykori falusi gyerekként megdöbbentőnek tartom, hogy a földet nem művelik meg. Parlagfű veri fel azt a vidéket, ahol egykor tehenek legeltek, és a faluba, ahol éltem, a tejet Miskolcról hozzák, mert nincs egyetlen tehén sem. Azokat a komparatív előnyöket, amelyeket a magyar föld nyújt, ki kéne használni: a mezőgazdaságra feldolgozóipart kell építeni, és akkor nem kellene tejet importálnunk. Mondhatnám ezt a teljes mezőgazdasági vertikumra. Miért nem használjuk ki a lehetőségeinket?

Szintén a Jobbik programjában olvasom, hogy „Kizárólag a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50 százalékban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó,
termelő tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni”. Pont az egyik ÁSZ-jelentésében olvasható, hogy a WTO szabályai szerit nem lehet támogatás feltételéül szabni a beszállítói hányadot.

Benne van az alkotmányban, hogy az állami résztulajdonban levő vállalkozások ellenőrzését az ÁSZ-nak kell végeznie. Nem tudja elvégezni, mert nincs olyan nyilvántartás az országban, amelyikből kiderülne, mely társaságokban mekkora az állami részarány. Óriási káosz van, amelyben rendet kell tenni. A programban lévő szellemiséggel egyetértek, a konkrét szám nem biztos, hogy szerencsés. Nyilván azokat a korlátokat figyelembe kell venni, amelyek léteznek: az EU-s szabályokat és a magyar törvényeket egyaránt. Semmiféle törvényenkívüliséget a magam részéről nem támogatok.

Van még egy mondat, amelynek az értelmezésére kérném. „A csődhelyzet közelébe került, stratégiai fontosságú termelő és feldolgozóipari üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással támogatjuk a talpra állás érdekében.” Itt mire gondol a Jobbik?

Átmenetileg, tulajdonosi kölcsönök segítségével a víz felszíne felett lehet tartani ezeket a cégeket, de a kölcsönt persze később vissza kell adni. Tisztában vagyok azzal, hogy úgy nem lehet piacon működő gazdálkodó szervezetet fenntartani, hogy tartósan veszteséget termeljen. Ez közgazdasági abszurdum lenne. Meg kell vizsgálni minden egyes stratégiai fontosságú üzemet, mondjuk a MÁV-ot. A vonatnak menni kell, igaz? De nem mindegy, hogy milyen áron. Itt nem feltétlenül a magas profitszerzés a társaság stratégiai célja, de az igen, hogy a veszteség mértékét közgazdaságilag meg lehessen indokolni. Általános recept nincs, tételesen meg kell nézni minden céget. Ez maradt el eddig.

Nyikos László

A Kassán született Nyikos László a közgazdaságtudományok kandidátusa, 2000-ben habilitált. Fő kutatási területe a pénzügyi ellenőrzés, a közpénzügyek és az EU költségvetése. Pályája során dolgozott a Ganz Műszer Műveknél, a Pénzügyminisztériumban és a Szakszervezetek Országos Tanácsában is. 1989-től 2001-ig az Állami Számvevőszék elnökhelyettese, majd a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, az Országos Doktori Tanács tagja. Munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. (Forrás: Wikipédia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik