Belföld

Húsz éve adták fel a kommunisták

Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 18-án értek véget a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai. A rendszerváltó ellenzék és az MSZMP képviselői által három hónapon keresztül folytatott vitasorozatnak jelentős szerepe volt az egypártrendszer megszűnésében és a pluralista demokrácia létrehozásában.

Az ellenzék és a állampárt egy asztalhoz ülése egy hosszabb folyamat végét jelentette. Az ellenzéki szervezeteknek el kellett jutniuk az illegális státuszból először a féllegális, megtűrt állapotba. Fontos volt, hogy a diktatúra érezze az alulról jövő kezdeményezések nyomását, és hajlandó legyen komolyan venni ezeket az erőket. Ennek a folyamatnak jelentős állomása volt a magában a pártban jelentkező törésvonalak kiszélesedése, a belső ellenzék létrejötte.

Nincs több szalámizás

1989. január 10-én az Országgyűlés elfogadta az egyesülési és gyülekezési törvényt, legitimálva az ellenzéki szervezeteket. Január 26-án Pozsgay Imre, az állampárt nemzeti reformszárnyának képviselője az 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezte az addig a párt által hivatalosan használt ellenforradalom kifejezés helyett.

A Híradó a Nagy Imre újratemetését megelőző vitákról

A március 22-én megalakult Ellenzéki Kerekasztalnak (EKA) különösen óvatosnak kellett lennie a pártállam által a fordulat éve (1948) előtt magas fokon űzött szalámitaktikával szemben. Negyven évvel korábban ugyanis gond nélkül felszeletelték a jobb- és baloldali konkurenciájukat egyaránt. Az egységet megőrízni azért sem volt könnyű, mert az ellenzéket olyan ideológiailag különböző csoportok alkották, mint a baloldali Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a népi irányzatot képviselő MDF vagy a még helyét kereső Fidesz (tagok voltak még Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Független Kisgazdapárt, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége).

Az MSZMP többször megpróbált különalkukat kötni az ellenzéki erőkkel. Amikor áprilisban megbeszélésre invitálta a szervezeteket, a Fideszt nem hívta meg. Az EKA azonban nem dőlt be a trükknek, és egységesen távol maradtak.

Az egységes ellenzék komoly erősödését hozta az 1989. március 15-én szervezett ellenzéki tüntetések sora, melyeken százezrek vettek részt. A pártnak ettől a pillanattól kezdve már nem volt alternatívája, tárgyalnia kellett.

Kicsit savanyú, de a miénk

A tárgyalások elindításában fontos szerep jutott az állampárt és az ellenzékiek között közvetítő reformkommunistáknak, a nemzeti oldalhoz húzó Pozsgay Imrének és a szociáldemokratákkal kapcsolatban lévő Nyers Rezsőnek.

A NEKA-tárgyalások (Fotó: MTI)

A NEKA-tárgyalások (Fotó: MTI)

Kiemelkedő még a Független Jogász Fórum tevékenysége,
melynek vezetője, Kónya Imre felhívta az ellenzék figyelmét, hogy egyezzenek meg bizonyos kardinális kérdésekben, hogy egységesen képviselhessék majd álláspontjukat a tárgyalásokon például a szólásszabadság, vagy a választójog ügyében.

A tárgyalások 1989. június 13-án indultak meg. A NEKA (Nemzeti Kerekasztal) első jelentős eredménye, hogy a függőben lévő, de a tárgyalások során érintett, az állampárt által beterjesztett törvényeket az visszavonta. Az ellenzékiek megakadályozták azt is, hogy az államfőválasztást és a helyhatósági választásokat az országgyűlési választások előtt tartsák.

Felvétel a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokról

Az EKA (Ellenzéki Kerekasztal) kijelölt célja a békés átmenet biztosítása volt: a diktatúra elszámoltatása, de a fegyveres ellenállás elkerülése. 1989. szeptember 18-án véget értek a három hónapja tartó egyeztetések és az ellenzéknek sikerült ráerőltetnie döntéseit a sokszor vonakodó, de végül kompromisszumokra kényszerülő állampártra.

Békés átmenet

A köztársasági elnök közvetlen választásával szemben megoszlottak a vélemények az ellenzékiek között, de végül a parlament által választott államfő változatát találták megfelelőnek. A 1989 novemberében tartott négyigenes népszavazáson az ország döntött a munkahelyi pártszervezetek és a munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint arról, hogy az államfőt csak az országgyűlési választásokat követően, egy új parlament válassza meg.

A húsz éve befejeződött tárgyalások során az ellenzéki erők azóta sosem látott egységben léptek fel a pártállam képviselőivel szemben, és a racionalitás talaján maradva sikeresen fegyverezték le a negyven évig uralkodó kommunista diktatúrát. Más kérdés, hogy az elmúlt húsz évben az EKA szereplői hogyan és milyen módon estek egymásnak, az akkori közös célt gyorsan elfelejtve.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.