Mintegy 82 ezren bekerültek a felsőoktatásba jelentkezett több mint 96 ezer diák közül – azaz a jelentkezők csaknem 85 százaléka. Államilag támogatott formában ugyan „csak” 56 ezer diák tanulhat majd szeptembertől – ebből mesterképzésben 3500-an, 12 500-an pedig felsőfokú szakképzésben – a 2008/2009-es tanévben.
A felvételi ponthatárok az FN-ről is letölthetők.
Több mint 20 olyan szak van, ahol a pontok 452-475 között alakultak, ebből 10 szakot a BCE indított. Viszont sehol sem volt szükség az idén a bejutáshoz a legmagasabb pontszámra, vagyis 480 pontra. Az oktatási tárca vezetője még a pontszámok megjelenése előtt közölte: egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, ami az új, 480 pontos rendszerben 71 százalékos eredményt jelent. A maximális pontszámot az alapképzések nappali munkarendjére jelentkezők közül 261 diák érte el – írja az MTI.
A jelentkezések rangsorában az intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) állt anno az első helyen, és a ponthatárok tekintetében is előkelő helyezést ért el. Bár nem minden képzési területük volt népszerű: a kémia alapszakra 216 pont is elég volt.
És ha nem vettek fel?
Előfordulhat, hogy valakit nem vesznek fel egyetlen általa megjelölt képzésre sem. Ez esetben lehetősége van a pótfelvételire. A szakok listája július 26-án jelenik meg, és augusztus 13-ig lehet majd jelentkezni rájuk. A pótfelvételin azok is részt vehetnek, akik nem felvételiztek még 2008-ban.
Ha valaki úgy véli, hogy rosszul számolták ki a pontjait, augusztus 15-ig fellebbezhet.
Az idén a gazdaságtudományi képzési terület volt a legnépszerűbb. 29 551-en szerettek volna bekerülni valamely „közgázos” szakra – ha nemcsak az első helyes, hanem az összes jelentkezést figyelembe vesszük. A két legnépszerűbb alapszak a gazdálkodás és menedzsment, illetve a turizmus és vendéglátás volt.
Az Általános Vállalkozási Főiskola nemzetközi tanulmányok alapszakára 442 ponttal lehetett bejutni, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi gazdálkodás szakára pedig 475 ponttal. A kereskedelem és marketingre is teljesíteni kellett: a BCE képzésén 455, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 441 volt a ponthatár. A turizmus- vendéglátást a BCE „színeiben” 457 pontért kezdhetik el a diákok, a Budapesti Gazdasági Főiskola ugyanilyen szakára 427 ponttal lehetett bejutni.
A kommunikáció még mindig népszerű
A második helyen a reménybeli bölcsészek álltak – ha a jelentkezők számát vizsgáljuk. Az ELTE toronymagasan vezet, a keleti nyelvek-herbaisztika szakirányra például 447 ponttal lehetett bejutni, a szabad bölcsészet alapszakra 1219 fő nyújtotta be a jelentkezését, államilag támogatott képzésre 427 pontot, költségtérítésesre pedig 419-et kellett elérni a bekerüléshez. A történelem-régészet is nagyon előkelő helyen végzett: 437 pont kellett hozzá.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára a nappali, államilag támogatott kommunikáció és médiatudomány szakra 1564 lapot adtak be, a ponthatárt 411-nél húzták meg. Az ELTE kommunikáció alapszakja azonban megelőzte ezt a maga 451 pontjával.
Telített a jogászi pálya, mégis nagyon magas ponthatárok születnek. A jelentkezési adatok alapján a legnépszerűbb az ELTE jogászképzése volt, a pontok is ennek megfelelően alakultak az államilag támogatott nappali képzésben, 404 ponttal. A vidéki egyetemeken, például a Miskolci Egyetemen 383, a Szegedi Tudományegyetemen 384 volt a ponthatár.
Az orvosin évek óta magas a pontszám
Már évek óta csak nagyon magas pontszámmal lehet bejutni az orvosi képzési terület nappali, államilag támogatott szakjaira. A Pécsi Tudományegyetem általános orvosi képzését tavaly 134 ponttal kezdhették el a jelentkezők (144 volt a maximum), az idén ide 416 pontot kellett elérni. A Semmelweis Egyetemen ugyanerre a szakra 432 ponttal, Szegedre 417 ponttal lehetett bekerülni.
Pszichológia alapszakra az ELTE-re 1722 fő jelentkezett, és a ponthatárt 456-nál húzták meg. A szakon a Károli Gáspár Református Egyetemen is ugyanennyivel lehet elkezdeni a tanulmányokat.
Feltörekvő műszaki szakok
A kormány által is támogatott műszaki és informatikai szakok sokkal közkedveltebbek, mint tavaly. A mérnökképzés iránti érdeklődés nőtt, így a képzési terület szakjai elkezdtek kilábalni a „gödörből”. A Műegyetemre jelentkezett a legtöbb gépészmérnök (1300 fő), itt a ponthatár is a várakozásnak megfelelően alakult: 347 pont kellett a bejutáshoz. A Miskolci Egyetemen ugyanerre az alapszakra viszont csak 160 pontot kellett elérni.
Az ELTE Informatikai Karára programtervező informatikus szakra 290, a Pannon Egyetemen pedig 325 pont kellett a mérnök-informatikus szakra való bejutáshoz. A Felvi.hu adatai szerint az ELTE természettudományi karán 261-392 közötti ponthatárok születtek.
Nem csak a legjobbak lehetnek katonák és színészek?
A Színház- és Filmművészeti egyetem színművész osztatlan képzése, ide 612-en próbálnak bekerülni (519 az első helyen) – a ponthatárt 400-nál húzták meg. A Táncművészeti Egyetemen nyolc év óta csak maximális pontszámmal lehet bejutni, ez az idén nem így alakult: már 380 ponttal be lehetett jutni. Természetesen itt a saját, több rostás, gyakorlati felvételi vizsgát kellett letenniük a felvételizőknek.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezetői alapszakára 347 pont kellett, a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirányára 396.
Bevált az új pontszámítás az OKM szerint
A felsőoktatás korszerűsítésének fontos eleme a felvételi rendszer átalakítása, amely szorosan kapcsolódik a finanszírozáshoz – hangoztatta Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A hallgató intézményválasztása és a hallgató teljesítménye határozza meg, hogy mely intézmény kap, mely intézmény nyer el államilag támogatott hallgatói helyeket, ezáltal értelemszerűen állami finanszírozást. Ebben új számítási rend van ettől az évtől, az új, 480 pontos felvételi értékelési rendszer átláthatóbb, a mezőny széthúzottabb, és teljes egészében tükrözi a teljesítményeket.
Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára az MTI-nek elmondta: bevált az új rendszer, a „mezőny széthúzódott”. Korábban a ponthatár egy-egy ponttal történő elmozdítása akár 25-30 hallgatót is érinthetett, a mostani metódusnál azonban lényegesen kevesebbet, csak egy-két diákot.
Jogászképzésre több mint háromezer hallgatót, mérnök-informatikus képzésre több mint 2700 diákot vettek fel az MTI szerint. A gazdaságtudományi és menedzser szakterületen 5 ezernél több hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A nemenkénti megoszlást tekintve a nők kerültek ki győztesen, 55 százalékkal.
Sanoma Médiaakadémia indul
Idén novemberben elindul a Sanoma Budapest újságíró-iskolája, a Sanoma Médiaakadémia (SMA). A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus lesz: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály. Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.
A legígéretesebb hallgatóknak a Sanoma Budapest állást ajánl, de minden végzett újságíró-jelölt karrierjét nyomon követi. Minden további információ megtalálható a www.sanomabp.hu/mediaakademia oldalon, jelentkezési határidő: 2008. augusztus 20.
