Belföld

Felújított iskolát és béremelést ígér a kormány

A kormány Új Tudás, Új Iskola programjának keretén belül három éven belül minden második iskolát felújítanak, jobbára uniós forrásból. Ezen felül emelnék a védőnők létszámát, a családok óvodáztatási segélyt kapnának, a kicsik pedig már nulladik évfolyamon idegen nyelvet tanulhatnának, a szülőkkel együtt. A pedagógusok bérét megemelnék és több százezer forintos jutalmat adnának.

Minden második iskolaépület megújulhat az elkövetkező három évben Magyarországon az Új Tudás, Új Iskola program keretében – mondta Tóth Tiborné szocialista képviselő. Az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja elmondta, hogy e célra 120 milliárd forintot különítenek el, ami „többségében uniós forrás”. A keretből 9 milliárd forintot szánnak a bölcsődék, óvodák megújítására – tette hozzá.

Ovis segély és közös angoltanfolyam

Tóth Tiborné kiemelte: előtérbe kívánják helyezni a kora gyermekkori fejlesztést és készséggondozást. Évi száz fővel emelnék a védőnői létszámot, és óvodáztatási segéllyel segítenék, hogy minden hátrányos helyzetű kisgyermek óvodába kerüljön: 20 ezer forintos támogatást kapnának a családok, és félévenként újabb 10 ezer forintot akkor, ha a kisgyermek a foglalkozások 75 százalékán részt vesz.

A szocialista képviselő kitért arra is, hogy az idegen nyelvi képzésre fokozott hangsúlyt kívánnak fektetni. Ennek keretében minden gyermek a nulladik évfolyamon igénybe veheti majd az idegen nyelvi képzést. Angol nyelvű tananyagfejlesztésekkel, televíziós adások rendszeresítésével próbálják elérni, hogy minden gyermek megfelelő szinten sajátítsa el az idegen nyelvet. A szülőket is szeretnék bevonni a programokba, a Szülő-suli program 15 ezer szülő angol nyelvtudásának fejlesztését célozza, és további 100 ezer szülő informatikai tudását bővítenék.

Béremelés és jutalom a pedagógusoknak

Tóth Tiborné a pedagógusokról azt mondta: ma Magyarországon a pedagóguspálya leértékelődése igen jelentős, s a pályakezdők béreit tekintve elkeserítő a helyzet. A pályára lépést követő 18 évben ezért megemelt, kompenzált bérekkel, pótlékokkal “biztatnák” a pedagógusokat.

Beszámolt arról, hogy a tervek szerint további 2 milliárd forinttal emelnék meg a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok juttatásait. A legkiválóbb pedagógusok havi illetménye így akár 100 ezer forinttal emelkedhet. Havi 20-50 ezer forintos növekménnyel számolhatnak a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok, s növekednének a vezetői illetmények is. Utóbbiak – mintegy hatezren – akár negyvenezer forintos többletjuttatást kaphatnának havonta.

Mint Hiller István előző nap elmondta, a tanári pálya megújításában legnagyobbat nyújtó – évente 25 – szakembernek tízmillió forintos ösztöndíjat is alapítanak, és évente százan vehetik át az Esélyteremtő Pedagógus miniszteri elismerést, valamint az azzal járó 300 ezer forintot.

Hiller István közölte: főiskolai diplomával a zsebükben 25, egyetemi végzettséggel 40 ezer forintos pótlékkal számolhatnak a pályakezdő pedagógusok, hárommilliárd forint fölé emelkedik a minőségi bérpótlék, és – intézménymérettől függően – 20-40 ezer forintos pluszjuttatással számolhatnak a vezetők.

Esélyegyenlőség és pedagógusösztönzés

Az Új Tudás, Új Iskola programját kedden ismertette a miniszterelnök. Ennek keretében mintegy 130-140 milliárd forintot szán a kormány a következő években az oktatás fejlesztésére, az összeg egy részét a költségvetésből, más részét EU-s forrásokból biztosítja a kabinet.

Mint Gyurcsány Ferenc elmondta, az oktatásban a korai fejlesztésre, az esélyegyenlőségre, a tehetséggondozásra, az oktatás tartalmi kérdéseire, a pedagógusok ösztönzésére, a mérésre-értékelésre és az intézményrendszer fejlesztésére, míg a művelődés területén a közkultúra fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

A kormányfő a 2006-os PISA-felmérést ismertetve kiemelte: a legjobb eredményeket olyan országok produkálták, mint például Finnország és Dél-Korea, amelyekben arányaiban ugyanannyit költenek az oktatásra, mint Magyarországon. A miniszterelnök azt mondta, nemcsak pénzkérdés az oktatás színvonalának emelése.

„Nincs nagyobb kincsünk Magyarországon, mint a tehetség” – fogalmazott Hiller István miniszter kedden. Kitért arra, hogy 2010-ig 2,5 milliárd forintot fordítanak a szakképzésben részt vevők kollégiumi körülményeinek javítására, magántőke bevonásával harmincezer kollégiumi hely épülne.

A Fidesz szerint mindebből nem lesz tett

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy reagált: ahogy a kormány politikájának egészében, úgy az oktatáspolitikában sincsenek a szavak és a tettek még csak köszönőviszonyban sem egymással. Az oktatáspolitika területén eddig megszületett döntések soha nem látott mélységbe sodorták a magyar oktatást – vélekedett.

Hozzátette: a Gyurcsány-kormány intézkedései gyakorlatilag teljesen szétverték a magyar oktatási rendszert, amely talán még soha nem volt olyan rossz állapotban, mint most.

Ennek egyik oka, hogy több száz kistelepülési iskolát zártak be és lehetetlenítettek el. Az ittélők esélyegyenlőségét alapjaiban csökkentették, illetve szüntették meg. Másik oka, hogy a kormány döntése nyomán több ezer pedagógus került az utcára. Elbocsátásuk nyilvánvalóan az oktatás színvonalát is jelentősen csökkenti – mondta a fideszes politikus.

Szijjártó Péter harmadik okként a tandíj bevezetését említette, amivel a Gyurcsány-kormány elvette annak a lehetőségét, hogy a felsőoktatásba való felvételinél kizárólag a fiatalok tudása, tehetsége és szorgalma legyen a továbbtanulást befolyásoló tényező.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik