Sólyom László szerint a kérdések alkotmányos módon vannak feltéve, és nem járatják le a népszavazás intézményét. “Helye van a népszavazásnak a politikai rendszerben” – jegyezte meg. Úgy vélte, március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar szavazni.
“Én elmegyek szavazni” – jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.
Sólyom László december 27-én küldte vissza újratárgyalásra az Országgyűlésnek az egészségügy átalakításáról szóló törvénymódosítási javaslatot. A javaslat kapcsán alkotmányos kifogásai nem voltak, politikaiak viszont számosak – mondta az elnök.
A jelek szerint a politika átgondolta kifogásait, mert kérdéseire kapott válaszokat Kóka Jánostól, az SZDSZ elnökétől. Szerdán este Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is elment a Sándor-palotába, hogy ismertesse azokat a megfontolásokat, melyekben a kormány reagált az államfő politikai vétójára.
Sólyom a reformok híve
A kormány érdemben is foglalkozott a kifogásokkal, erre példa, hogy a törvényjavaslatban el fogják határolni a pénztárba tartozó üzletileg működő részt az egységes kockázatközösségi alaptól. Továbbra is aggályos ugyanakkor, hogy noha a kormány tudja, a mostani egészségügyi rendszer rendkívül alacsony hatásfokkal működik, pazarló és korrupt, az a terápia, amit erre a törvényjavaslat javasol, továbbra sem alkalmas a „gyógyításra” – fogalmazott.
Világos, hogy az állam belátta: ezt a rendszert képtelen hatékonyan működtetni. De erre miért az a válasz, hogy a menedzsment egy részét privatizálják, azt nem tudta a miniszter megmagyarázni – emelte ki az államfő. Ha az állam nem volt képes működtetni ezt a nagy rendszert, miként lesz képes ellenőrizni az magánpénztárakkal működő új rendszert? – tette fel a kérdést.
Az államfő híve mindenfajta reformnak, de szerinte nem lehet ezeket úgy átvinni, hogy nincs egy nagyon határozott és pontos menetrend. Támogatottság nélkül nem fognak sikerülni az előttünk álló nagyon nehéz reformok – jelentette ki a köztársasági elnök.
Támogatja a magabiztos civileket
Egy négy éves demokratikus váltógazdálkodásban a politikai elittel és a szakmával egyaránt el kell fogadtatni a ciklusokon túlnyúló reformokat – emelte ki. A civilszervezetek kapcsán arról beszélt, hogy ha egy szervezet olyan nézeteket vall, amelyek elfogadhatatlanok a demokratikus értékrendben, akkor a politikának fel kell lépnie ezzel szemben. A hatósági eszközökkel azonban én csínján bánnék – tette hozzá az államfő.
Példaként említette ugyanakkor a szerencsi szalmatüzelésű erőmű ügyét, amely kapcsán azt várja a civilektől, hogy erősebben lépjenek fel az erőmű megépítése ellen. Elvárom a civilektől, hogy vegyenek igénybe minden olyan eszközt, amit igénybe vehetnek, és akkor mondom azt, hogy számíthatnak az elnöki támogatásra is – fogalmazott.
A köztársasági elnök szerint lassan két és féléves államfői tevékenysége után minden erő kénytelen volt elfogadni, hogy az elnök nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és nem tartozik a pártok holdudvarához sem.
Miért pont március 9?
Mint Sólyom László a rádiónak kiemelte, három tényező határozta meg, mikorra tűzi ki a népszavazás időpontját. Az egyik az volt, hogy most már ismert szokása szerint a lehető
legkorábbi dátumot választotta, “az ilyen függő állapotnak a legjobb
mihamarabb véget vetni” – hangsúlyozta. Második tényezőként említette, a
népszavazás kérdése másfél éve húzódik, és szerinte az összes
lehetőséget kimerítették arra, hogy minél később kerüljön rá sor.
Véleménye szerint szerencsésen alakult az is, hogy a népszavazás
időpontját ki lehetett tűzni március 15-e előtt. Sólyom László közölte:
semmiképpen nem szerette volna, hogy március 15-ét, vagy akár húsvét
ünnepét a kampány beárnyékolja. Az államfő a népszavazási kampány jellemzése kapcsán úgy
fogalmazott, hogy az MSZP kampánya láthatóan megtartja a kérdéseket a
legszűkebb tárgyi keretben, az SZDSZ és a Fidesz kampánya pedig
kitágította a kérdések holdudvarát.
