Belföld

Kiszabadult Tánczos Gábor

A körmendi gyermekgyilkosságért elítélt Tánczos Gábor vasárnap reggel negyed öt tájban elhagyta a budapesti Kozma utcai börtönt.A férfi kezében holmijával lépett ki a börtön épületéből testőrök és újságírók gyűrűjében, majd egy BMW-vel távozott.

Tánczos Gábor a Legfelsőbb Bíróság 2002 februárjában kihirdetett jogerős ítélete szerint 1998-ban Körmenden megölt egy 11 éves kislányt, és ezért 13 éves szabadságvesztésre ítélték. Kilenc évet töltött büntetés-végrehajtásban, a Fővárosi Bíróság januárban döntött feltétes szabadlábra helyezéséről.

Tánczos Gábort szombaton korán reggel két fekete luxus gépkocsival fuvarozták haza, kilenc testőr vigyázott rá, vitte utána a csomagjait második emeleti lakásáig, ahol édesanyja várta. A korábban igencsak közlékenynek mutatkozó és szívesen szereplő fiatalember most hátat fordított a kameráknak, csak néhány szót volt hajlandó mondani mielőtt belépett a házukba.

Kiszabadult Tánczos Gábor 1

Próbál visszailleszkedni (fotó:mti)

Elmondása szerint vegyes érzelmekkel pillantotta meg újra a Körmend táblát. “Történt ami történt, műveltek az emberrel, amit műveltek, nem feltétlenül csak jót” – mondta.

Vannak körök

A testőrök jelenlétét Tánczos Gábor azzal magyarázta: “vannak olyan körök, akik az ügy mögött álltak, akiknek érdekük lehet bármi áron is megakadályozni az igazság kiderítését”. Utalt arra, hogy édesanyját korábban többször is bántalmazták, és egy bulvárlap újságíróját is megverték a róla írt cikkei miatt.

A férfi édesanyja, Tánczos Istvánné ugyanakkor néhány napja azt mondta: egyenes gerinccel, és felemelt fővel végig mernek majd menni Körmend utcáin, nincs mitől tartaniuk, az ő fiától sem kell félnie senkinek.

Nem marad

Közel egy órás várakozás után, Tánczos Gábor ügyvédje, Somos Zoltán is válaszolt az újságírók kérdéseire Körmenden. Elmondta, ügyfelének az a szándéka, hogy külföldre távozik, és ott próbál majd új életet kezdeni. Erre állítása szerint ügyfelének lehetősége is van, hiszen útlevelet ugyan nem kaphat, de személyi igazolvánnyal rendelkezhet, és ennek birtokában az Európai Unión belül utazhat.

Somos Zoltán elmondta azt is: fel kívánja venni a kapcsolatot Tánczos Gábor kijelölt pártfogójával. Álláspontja szerint ugyanis az is elegendő, ha a fiatalember telefonon tartja majd a kapcsolatot. Szavai szerint a pártfogói felügyelet célja nem az ellenőrzés, hanem annak segítése, hogy ügyfele vissza tudjon illeszkedni a társadalomba.

Felügyelet alatt

Kérdésre válaszolva az ügyvéd szólt arról is: Tánczos Gábort most is az ügye foglalkoztatja a legjobban, az autóban is végig szinte csak erről beszéltek. Szavai szerint céljuk, hogy megszerezzék és újra áttekintsék az ügy összes iratát, ezt követően pedig ha olyan újabb tény vagy adat merülne fel, akár per újra felvételét is kérhetik. Az ügyvéd szerint több magánnyomozó iroda is jelezte, hogy szívesen bekapcsolódna az eset ismételt átvizsgálásába.

A bíróság közleménye szerint a feltételes szabadság próbaideje azonos a szabadságvesztés hátra lévő, le nem töltött részével. A bíróság jogerős végzésében erre az időszakra az elítélt pártfogó felügyeletét is elrendelte.

Tanulni jött ki

Somos Zoltán elmondta, hogy a bíróság döntően a pszichológusi szakvéleményre alapozva hozta meg döntését, illetve úgy látta, hogy a társadalomba való visszailleszkedést elsősorban a civil társadalomban lehet optimálisan megtanulni.

A Vas megyei Körmenden 1998. április elsején lakásukban brutális kegyetlenséggel megölték a zeneiskolából hazatérő 11 éves H. Zsófiát, a kislány torkát elvágták. Tánczos Gábor 19 éves volt, amikor 1998-ban az ügy gyanúsítottjaként előzetes letartóztatásba helyezték.

A nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt. A megyei bíróság 14 év fegyházra ítélte, ám ezt megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, és a megismételt eljárásban született meg a 13 éves szabadságvesztést kimondó jogerős döntés, amit a másodízben eljáró Legfelsőbb Bíróság helybenhagyott.

Panasza volt

Ezek után ügyvédjével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, annak megállapításáért, hogy nem volt tisztességes az eljárás, mert nem hallgatták meg a vádlottat a Legfelsőbb Bíróság előtt vádlotti vallomás keretében, nem hallgatták meg a védelem vegyész szakértőjét, és nem mutatták meg az ügyvédnek a helyszínen készült videofelvételt. Mint Somos Zoltán mondta, a strasbourgi bíróság döntésében elutasította a panaszt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik