„Nem hiszek abban, hogy lehet két Magyarország. Nem hiszek abban, hogy lehet beszélni tisztességesen nemzetről és köztársaságról, amikor alapvetően elkülönülnek a polgárok (…) identitásuk alapján” – mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ugyanakkor osztja azoknak a véleményét, akik szerint az integráció több mint roma és nem roma gyerekek egy osztályban tanítása. Ehhez támogató pedagógiai módszerek, jelentős szakmai segítség szükséges. Az integráció nem egymás mellett élés, hanem az együttélés megtanulása – hangsúlyozta.
A miniszterelnök azt mondta, hogy olyan országot szeretne, ahol romának lenni nem egyenlő a mellőzöttséggel és a szegénységgel. Gyurcsány Ferenc szerint ma Magyarországon romának lenni többszörös életnehézséget jelent. A romaság és szegénység ma szorosabban karol egymásba, mint az országban általában.
„A napnál is világosabb, hogy összetartozunk, egy a hazánk” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint nem elég azonos jogokról és lehetőségekről beszélni, ezeket meg is kell teremteni.
Demokratikus minimum a szegregáció elutasítása
Az elmúlt időszak intézkedéseit áttekintve felidézte, hogy a közoktatási törvényben megjelent az elkülönítés tilalma, s a 2007 szeptemberében indult tanévtől új szabályokat alakítottak ki a közoktatásban a körzethatárokra vonatkozóan. Megteremtették a feltételeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába, iskolai előkészítő évfolyamra járásának. 2003 óta forrásokat biztosítanak arra, hogy az eltérő hátterű gyermekeket hatékonyan lehessen egymás mellett nevelni.
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára azt mondta, hogy az integráció támogatása és a szegregáció elutasítása demokratikus minimum. Azt jelenti, nem tűrhetjük, hogy bármilyen indokkal, érvvel, hátsó gondolattal magyarországi diákok jelentős részét rosszabb sorsba, rosszabb körülmények közé kényszerítsék, azért mert roma származásúak. Az az iskola, amely vállalja az integrációt, nyitott, s minden diák számára jobb szolgáltatásokat, jó pedagógiai módszereket tud kínálni – vélte.
Az integráció gazdasági, munkaerőpiaci kérdés
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa szerint nem azt kell bizonygatni, hogy szükséges az integráció, hanem azt kell elmagyarázni, hogy miért van rá szükség. Álláspontja szerint az integráció a társadalomról szól. A magyar társadalom ugyanis kezd elöregedni, csökken a népességszám, s egyre nagyobb arányban van jelen az a populáció, amely alacsony iskolai végzettsége miatt nem tud a munkaerőpiacra belépni – mondta.
Nincsen nemzeti romapolitika európai romapolitika nélkül – jelentette ki Lévai Katalin, az MSZP európai parlamenti képviselője a konferencia szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az európai baloldal nem tűri a társadalmi kirekesztést – szögezte le a szocialista politikus. Lévai Katalin beszámolt arról, hogy a közelmúltban képviselőtársaival európai körutat indítottak, amelynek célja, hogy összegyűjtsék és bemutassák a pozitív példákat. A körút résztvevői márciusban érkeznek Magyarországra, s a képviselők tervek szerint többek között borsodi aprófalvakat keresnek fel. A körút célja ugyanakkor az is, hogy nyomást gyakoroljanak azon tagállamokra, ahol diszkrimináció sújtja a romákat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
