Belföld

Gyurcsány kicsomagolt

A gáz minimum 30 százalékkal drágul, többet kell majd fizetni az élelmiszerekért, és a betéti kamatokat is 20 százalékkal adóztatja a kormány - itt a Gyurcsány-csomag részletesen.

A kormány több hosszú és rövid távú reformot hajt végre – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A hosszú távú reformok közé sorolta a közigazgatás, a közszolgáltatások, és az egészségügy átalakítását, valamint a nyugdíjreform előkészítését. A rövid távon is ható változások közül megemlítette az államreform részeként a nem “fűnyíró elv” szerint végrehajtott kiadáscsökkentést, a közteherviselésbe bevontak számának növelését, a jövedelmek érdemi kifehérítését és az általános adószintek növelését.


A központi költségvetési intézmények átszervezésével, a hasonló

A másik oldal


A kormány programja után Wittich Tamás, az OÉT szakszerve-zeti elnöke kért szót, elmondta, hogy mivel a programot vala-mennyien most hallották először, közös állásponttal nem szolgálhat, csak az MSZOSZ nevében nyilatkozhat. Wittich emlékeztette a kormányfőt korábban a munkáltatókat érin-tő ígéreteire, a minimálbér-emelésé-re, és a reálbéreme-lésre. A munkaválla-lói oldalt is érintő terhekre reagálva elmondta, hogy a magyar bérek jelentősen le vannak maradva az Európai Unió régi tagországa-inak béreihez képest, annak legfeljebb 42-43 százalékát érik el.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának részéről úgy fogalmazott, hogy nem demonstrációt akarnak, hanem tárgyalást. Számonkérte továb-bá, hogy csak az elbocsátások mérté-kéről született dön-tés, de azzal nem foglalkozik a prog-ram, hogy mi lesz az állásukat elvesztők sorsa, a munkanél-külieket szaporító intézkedésekben pedig nem lesz partner szakszer-vezet.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsé-gének elnöke úgy látja, hogy a verseny-képesség címszó alatt a világ a huszonnégy órás műszak és a nulla fizetés felé tendál. Hozzátette: véget kell vetni annak a szemléletnek, ami a társadalmat a gazda-sági folyamatok asszisztensének tekinti.

Kerpen Gábor a Liga Szakszervezetek részéről ezt azzal egészítette ki, hogy a jól működő gazdaság nem cél, hanem esz-köz egy jól működő társadalom érdeké-ben, valamint hiá-nyolta a hatásvizsgá-latokat a döntések mögül.

Munkáltatói oldalról is a hatásvizsgálatokat hiányolta Szűcs Gábor, az Ipartestü-letek Országos Szövetségének elnöke.

Széles Gábor, a Mun-kaadók és Gyáriparo-sok Országos Szövet-ségének elnöke szkepszisének adott hangot az egyes tervezett adónemek-kel kapcsolatban, óvta továbbá a kor-mányfőt attól, hogy az APEH-hel fenye-gessék a vállalkozó-kat. Ez azt a látszatot keltheti, hogy a vál-alalkozók adócsalók.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társa-ságok Országos Szövetségének elnö-keként a tervezett reformokkal a vállal-kozókra háruló ter-hek elviselhetőségét kérdőjelezte meg, és a szférát érintő áre-melést prognosz-tizált.

feladatot ellátó intézmények összevonásával és 32 feleslegessé vált intézmény megszüntetésével 2008-ra 12 500-zal csökken a dolgozók létszáma és 37 milliárdal forinttal mérséklődnek a működési költségek – közölte.


30 százalékkal drágul a háztartási energia

Augusztustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára hangzott el az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a gázár az 1500 köbméter alatti fogyasztóknál 30 százaléknál alacsonyabb, a 3 ezer köbméter feletti fogyasztóknál ennél magasabb mértékben emelkedik. Ezekkel az áremelésekkel a kormány a világpiaci és a magyar árak eltérő növekedését kívánja kiegyensúlyozni – mondta, hozzátéve, hogy miközben a világpiacon az elmúlt három évben az energiahordozók ára háromszorosára emelkedett, Magyarországon a gáz ára részben “egy buta politikai versengés” miatt csak 20-25 százalékkal.

A bejelentéshez képest jóval nagyobb drágulásra számít Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató energetikával foglalkozó társaságának vezetője. Mint mondta, az árkompenzáció rendszerének későbbi átalakításával ősztől jelentős rétegeknek akár 100 százalékkal is megnövekedhet gázszámlája. Jelenleg a 2,7 millió vezetékes gázzal ellátott háztartás mintegy fele fogyaszt évente 1500 köbméternél kevesebb gázt, de ők sem ússzák meg a jelentős áremelést. Összesen ugyanis a kormány 90 milliárd forinttal kevesebb kompenzációt kíván kifizetni idén, az elszálló 250 milliárd helyett 160 milliárdot.

Változások az adózásban

Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy az adócsökkentésen kívül a már korábban elhatározott programokat a kormány folytatja. Példaként említette a bérek felzárkóztatását, a nyugdíjkorrekció folytatását, az önkormányzati, a közigazgatási változások elindítását és az oktatási reform folytatását.

Az áfa 15 százalékos kulcsát 20 százalékra kívánja növelni a kormány, de az 5 százalékos áfa-kulcs és az oda sorolt termékek köre – így többek közt a gyógyszerek, folyóiratok, tankönyvek – nem változik – jelentette be Gyurcsány Ferenc.


A 15 százalékos áfakörbe tartoznak jelenleg az élelmiszerek, a gáz, a távhő, víz és csatorna szolgáltatás, számos gyógyászati termék – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Korábbi szakértői vélemények szerint az adóemelés az év hátra lévő részében nagyjából 100 milliárd forint plusz kiadást fog jelenteni elsősorban a lakosságnak.


Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-től 15 százalékról 25 százalékra kívánja növelni a kormány. Jelenleg majdnem 110 ezer evás vállakozót tartanak számon, idén ebből az adónemből 106 milliárd forint bevétellel számolt a költségvetés. Bár a társasági és osztalék adózásnál még mindig kedvezőbbnek tűnik a 25 százalékos eva is, majdnem biztosra vehető, hogy a vállalkozások egy része ismét a szürke-fekete gazdaság felé veheti az irányt – mondták korábban a FigyelőNetnek adószakértők.


Az ekho viszont nem változik, igaz a kormány inkább kivárni látszik, hogy valójában hogyan is alakul a korábbi színlelt szerződések átalakításának folyamata.

Jövőre az APEH 10 ezer adózónál rendel el vagyonosodási vizsgálatot, amelynek során összevetik az adózó vagyoni helyzetét az előző években bevallott jövedelmével. Januártól bevezetnék a házipénztári adót. A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie, ami információk szerint a bevételek és költségek közötti összeg 2 százaléka lenne.


Szolidaritási adó és kamatadó

A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek 4 százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelesek. Mindez lényegében azt jelenti, hogy a társasági adó a jelenlegi 16-ról 20 százalékra emelkedik, ami az unió fejlettebb tagállamaihoz viszonyítva még mindig viszonylag alacsonynak mondható, viszont már magasabb néhány régiós versenytárshoz képest.

Szeptember 1-től kerül bevezetésre a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereség adó. Az adó mértéke a kamat és árfolyamnyereség 20 százaléka. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa szerint a kamatadó bevezetése a korábban kiszivárgott hírekhez képest újdonságnak számít, ami szintén érzékenyebben érintheti a lakosságot. A FigyelőNet számításai szerint a 20 százalékos kamatadó körülbelül 30-40 milliárd forinttal apaszthatja a lakosság jövedelmeit. A PSZÁF adatai szerint ugyanis, idén március végén a háztartások betétei 4777 milliárd forintra rúgtak, 3 százalékos átlag kamat mellett az adó 28,4 százalékosnál 38 milliárd forinttal gyarapítja a büdzsé bevételeit.


A kormány tervei szerint az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos adó szeptember elsejétől 54 százalékra emelkedik.

A kormány tervei szerint januártól szűkül, illetve változik az igénybe vehető adókedvezmények köre. A tervek szerint a módosítás érinti a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez, a számítógép beszerzéshez biztosított kedvezményt.

Egyszeri alkalommal, 10 százalékos különadó megfizetése mellett magánszemélyek és vállalkozások hazautalhatnák eddig külföldön tartott pénzüket.

A kormányfő elmondta, hogy a kormány azonnali intézkedéseinek hatására már ebben az évben mintegy 170 milliárd forinttal csökkennek az államháztartás kiadásai.

Új kormányzati negyed épül

A minisztériumi felsővezetők létszámának 47 százalékos, és összlétszámának 23 százalékos csökkentése, valamint a takarékossági intézkedések hatására az idei 80 milliárd forintról 2008-ra 60 milliárdra mérséklődnek az igazgatási költségek.

A magántőkéből felépülő új kormányzati negyedben 160 ezer négyzetméteren lehet elhelyezni a csökkenő létszámú államapparátust a jelenlegi 350 ezer négyzetméter helyett.

Regionális önkormányzatok alakulhatnak

Kétharmados támogatás esetén megalakulnának a regionális önkormányzatok, kötelezővé válna a kistérségi társulás; csökkenne a helyi képviselők létszáma, illetve tiszteletdíja; ha nincs meg a kétharmados parlamenti támogatás, ösztönző intézkedéseket hoznak az önkormányzatok hatákonyabb működéséért – közölte a miniszterelnök.


Szűkül az adómentes bevételek köre

A kormány elképzelése szerint január elsejétől szűkülne az adómentes bevételek és az igénybe vehető adókedvezmények köre is. Adóterhet nem viselő járandóság lenne a nyugdíj, ha a magánszemély más, összevontan adózó jövedelemmel is rendelkezik, de a nyugdíj mellett szerzett jövedelmet adó terheli. A tervek szerint bérjövedelemnek számítana a jövőben többek között az önálló orvosi praxis működtetési jogának eladása az eredeti jogosultságnál, a Corvin lánc kitüntetéshez kapcsolódó támogatás.

Az adómentes bevételek körének szűkítése 2007-ben 32 milliárd forintos többletbevételt eredményez a számítások szerint. A tervek szerint az üdülési csekk a jövőben csak akkor lesz adómentes, ha azt a munkáltató a dolgozójának vagy nyugdíjasának, és azzal közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának adja, és üdülési szállás és ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra használják.

A munkáltató által a dolgozó javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történt befizetés eddig a minimálbér havi összegéig volt adómentes, 2007-től viszont csak a minimálbér 20 százalékáig. A javaslatok szerint megszűnne a szellemi tevékenység – jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthető – kedvezménye, valamint a felnőttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény.

Lakáshitel kedvezmény és egyéb kedvezmények

A lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény úgy szűnik meg, hogy akik 2006. december 31-ig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik.

Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehető kedvezmények – tandíj, őstermelők, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások – évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken.

A jövőben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik